Trükkös nevek

A táp elnevezésének az a dolga, hogy eladja a terméket. A hangzatos, valamilyen speciális összetevőre vagy tulajdonságra utaló elnevezés vonzóbbá teszi, de hogy valójában mennyi van benne ebből, az sok esetben több, mint meglepő.

Az amerikai állateledel gyártást szabályozó testület, az AAFCO (Association of American Feed Control Officials) szabályai szerint a táp elnevezésében szereplő összetevőkből (pl. bárány és rizs) együttesen legalább 25%-ot kell tartalmaznia. Vagyis az is elég, ha 26%-ot tartalmaz, vagyis közel sem biztos, hogy az elnevezésben szereplő anyagok teszik ki a fő alkotórészeket!

A begyűjtött termékismertetőkből egyiket véletlenszerűen felütve („szuperprémium” tápként hirdeti magát) a lazacos+rizses táp összetevőinek sorrendje: lazac, szárított lazacfehérje, kukorica glutén, kukorica, rizs, állati eredetű zsiradék, hidrolizátum, cukorrépa apríték, cellulóz rost, stb. Vagyis több kukorica van benne, mint rizs, mégsem lazac+kukorica van ráírva…

Második próbálkozásra a csirkés+rizses felnőtt tápjuk: csirke, búza, kukorica, szárított baromfifehérje, kukorica-glutén, rizs, állati eredetű zsiradék, cukorrépa apríték, hidrolizátum, stb. A rizs csak a 6. helyen szerepel…

Egy másik szuperprémium márka halas és édesburgonyás tápja: fehérhúsú hal, teljes kiőrlésű barna rizs, teljes kiőrlésű árpa, menhadden halliszt, zabliszt, canola olaj, burgonya, paradicsompép, szárított cikóriagyökér, édesburgonya, természetes csirkearoma, stb. Az édesburgonya a 10 helyen szerepel (és hogy gonoszkodjak egy kicsit, azt sem értem, egy halas tápba miért kell csirkearoma).

Ha a névben feltüntetett alkotórész a –val/vel (with) toldalékkal van a névhez kapcsolva, ennek az alkotórésznek legalább a teljes mennyiség legalább 3%-át (!) kell kitennie. Tehát a „Kutykurutty táp báránnyal” elnevezésű valamiben elegendő 3%-nyi bárányhús, hogy viselhesse ezt a nevet.

Ha a névben az „ízesítésű” szó szerepel (pl. máj ízesítésű), akkor abból akármilyen minimális mennyiség  (akár 0,01%) is szabályosnak minősül.