ELKÖLTÖZTÜNK!

Ide: http://drotoskonyha.wordpress.com

Schobert Norbi és a kövér kutyák

A tegnapi Aktívban adtak hírt Norbi legújabb ötletéről: élelmiszermérnökök és állatorvosok segítségével összeállított tálcás kutya és cicaeledeleket fog forgalmazni, égjen a zsír mindenhol!
Nincs ezzel semmi bajom, csinálja.
Amivel viszont bajom van: úgy tálalta mindezt, mintha ő találta volna fel a kutyák elhízásának okát. Norbi ugyanis RÁJÖTT, hogy a kutyatápokban sok a szénhidrát és egyéb káros anyag, amitől a kutya meghízik, magas lesz a vércukorszintje, ettől rákos is lesz, ráadásul kipurcan a hasnyálmirigye is.
Rájött? (Olvasta a blogomat? Nyihaha..) Nem volt nehéz rájönnie, hisz erről angol nyelven már évtizedek óta írnak, ennek ellentételezéseként találták ki többek között a BARF étrendet, amiről már én is írtam bővebben. Számos országban forgalmaznak nyers vagy főzött kutyaételeket, még Magyarországon is, szóval mindezt iszonyúan nem ő találta ki.
Arról nem is beszélve, hogy léteznek és nálunk is kaphatók minimális CH tartalmú, és gabonamentes tápok is.
Én már több kutyát sikeresen lefogyasztottam - köztük Vitalij Bronstein "Hurka" Pajtit -, pontosabban a gazdájuk fogyasztotta le őket az általam összeállított útmutató alapján, aminek a lényege: 70% sovány állati eredetű fehérje, 15% CH (rizs vagy zabpehely vagy köles), és 15% zöldség/gyümölcs.
Szóval Norbi, ezt már én is tudom, és gyakorlom is.
Picivel több szerénység...

Mit egyen a kölyök? – 1. rész

A legnagyobb hibát a túletetéssel, valamint a Ca és a D vitamin túladagolással követhetjük el, ez utóbbiról már írtam korábban.

Mégis, sokszor találkozom azzal a jelenséggel, amit állatorvosok „hajtatott” növekedésnek neveznek. Van egyfajta (szerintem téves) elvárás arra vonatkozóan, hogy egy kölyök vagy növendék kutya mielőtt megközelítse a felnőttkori testtömegét, és ez az elvárás sajnos a kiállítási ringben is megjelenik olykor.

Pedig semmiképpen nem szabad erőltetni a gyors növekedést, mert ez jelentősen megterheli a még nem kellőképpen erős izületeket, ami diszpláziához, porc- és csontfejlődési zavarokhoz vezet. (A diszplázia ugyan a jelenlegi hivatalos álláspont szerint örökletes betegség, de az már bizonyított, hogy a hajtatott növekedés és a túlsúly is jelentős szerepet játszik a kialakulásában.)

Mi számít normális ütemű gyarapodásnak?

A kölykök születésüktől kezdve átlagosan napi 80-150 g-ot gyarapodnak, tehát rendszeres méréssel megállapíthatjuk, elegendőt kap-e, vagy túl gyorsan növekszik.

A fél éves korig terjedő életszakaszban akkor nevezhetjük optimálisnak a növekedési ütemet, ha a kisebb testű fajták (akiknek a felnőttkor súlya 25 kg alatt van) 4 hónapos korukra, a nagyobb testű fajták (felnőttként 25 kg felett) pedig 5 hónapos korukra érik el a felnőttkori, fajtára jellemző súlyuk felét.

A növekedéshez sok energiára van szükség, de nem a teljes kölyök/növendék kor alatt. Mielőtt elérik a felnőtt testsúly 50%-át, energiaszükséglete a létfenntartó érték 3x-osa, ami fokozatosan csökken, amíg el nem éri felnőtt súlyának 80%-át, ez a létfenntartó érték 1,8-2x-ese. (Forrás: allatdoki.hu)

De mekkora a létfenntartó érték? Erre többféle számítási mód is ismert, leggyakrabban a következő formulákkal találkoztam. Először meg kell mérni a kutyát, majd a kg-ban kifejezett súlyt a 0,75-dik hatványra kell emelni, ez lesz a kutya ún. metabolikus testtömege. Ezt az értéket meg kell szorozni 0,55-tel, az így kapott érték a megajoule-ban (MJ) kifejezett energiaszükséglet. Aki jobban szeret kalóriában számolni: a metabolikus testtömeget 132-vel kell megszorozni, így kcal-ban kapjuk meg.

Példákkal:

25 kg-os kutya metabolikus testtömege 11.18 * 0,55= 6,14 MJ vagy: 11,18* 132= 1475 kcal (ami 6,17 MJ, tehát a két módszerrel ugyan az az eredmény jön ki.)

Fajtától, pontosabban a fajtára jellemző felnőttkori testsúlytól függ, mikorra esik az intenzív növekedési szakasz, ez alatt a legmagasabb az energiaszükséglet.

	Felnőttkori testsúly elérése	Legmagasabb energiaigény	Vissza kell fogni az energiabevitelt
Kistestű (10 kg-ig)	11 hónapos kor	2-3 hónap között	Az elhízást kerülni kell
Közepes (10-25 kg)	12 hónapos kor	4-6 hónap között	Az elhízást kerülni kell
Nagytestű (25-44 kg)	15 hónapos kor	Elválasztás – 5 hónap	5-15 hónap* nem szabad engedni az elhízást.
Óriás (45 kg felett)	18-24 hónapos kor	Elválasztás – 5 hónap	5-9 hónap* nem szabad engedni az elhízást.

(Forrás: Dr. Fodor Kinga: Mit egyen a kutyám?)

*A csontrendszer még nem elég szilárd, ezért a gyors testsúlygyarapodás megterhelné.

Csonterősítők: adjuk vagy ne?

Nemrég egy állatpatikában járva akaratlanul is fültanúja voltam az eladó és egy másik vevő beszélgetésének. A vevő elmondta: most vették meg a család első kiskutyáját, de semmilyen kutyás holmijuk nincs még, tanácsot szeretne kérni, mire lesz szükség. Természetesen az eladó a proccos etetőtáltól kezdve a szőrkondicionálón át a fogkő kialakulását gátló cseppekig mindent rásózott, beleértve a csonterősítőt és a multivitamin tablettákat is. A csonterősítő hallatán erős kényszert éreztem a közbeszólásra, a két legfontosabb dolog ugyanis nem derült ki: milyen fajtájú a kutya, és mit fog enni? Hisz az, hogy kell-e csonterősítőt adni a kölyöknek, alapvetően ettől a két tényezőtől függ.

Sok kutyástól hallom (nekik pedig sokszor az állatorvosuk javasolja), hogy a kölyköknek a bevitt táplálék mellé„kell” csonterősítőt – azaz kalcium (Ca) és foszfor (P) pótlást adni, pedig ez nem törvényszerű.

A kalcium a csont és a fogak ásványi anyagainak alapvető eleme, szerepe van a véralvadásban, az izmok, az idegek és a szív normális működésében, hatással van a hormonháztartásra. A csontrendszer egészséges fejlődése szempontjából azonban a megfelelő mennyiségű Ca bevitel csupán az egyik, és nem is a legfontosabb tényező. A mennyiség mellett nagyon fontos a Ca és a P egymáshoz viszonyított helyes aránya (1,2:1 – 1,4:1 között optimális), mert a Ca csak ekkor szívódik fel és hasznosul.

Fontos a szervezet D-vitamin ellátottsága is, hisz a bélből történő felszívódását jelentősen befolyásolja a D-vitamin jelenléte, de a túl sok D-vitamin már csökkenti a kalcium felszívódását, ami csontritkuláshoz, csontlágyuláshoz vezet.

A csontfejlődési zavarok, látszólak ok nélküli végtagfájdalmak hátterében azonban leggyakrabban – különösen a nagytestű fajták esetében – a táplálék energiatartalma, másképpen fogalmazva a túletetés áll – de ez majd egy másik bejegyzés lesz.

Tény, hogy a fejlődésben lévő kutyáknak megnövekedett a kalcium igényük, hiányában a csontrendszer fejlődése elégtelen lesz, de ez igaz a fokozott Ca bevitelre is. A kalcium a bélből szívódik fel, aktív (hormonálisan irányított) és passzív módon.

A bevitt Ca mennyisége és az aktívan felszívódott mennyiség között fordított arányosság áll fenn. Amikor a vér Ca szintje csökken (pl. mert a bevitt táplálékban kevés van belőle), fokozódik a parathormon^[1] (PTH) termelődése. A megemelkedett PTH pedig a vese Calcitriol^[2] termelését serkenti, hatására a bélből több Ca szívódik fel. A mechanizmus fordítva is működik, tehát megemelt Ca bevitel mellett csökken a felszívódás, a felesleg pedig kiürül a bélből. Mérsékelt Ca bevitel mellett javul a felszívódás hatékonysága is, míg a nagy mennyiségnek csak egy része szívódik fel, a kisebb mennyiségnek akár 90 %-a is felszívódhat.

Az igazi gondot a passzív módon felszívódó Ca okozza. Fokozott bevitel esetén a passzív módon felszívódott Ca mennyisége nagyjából állandó marad, ennek mennyiségét a kutya szervezete nem tudja csökkenteni, tehát a többletbevitelből több szívódik fel. A csontok telítődnek kalciummal, és ez csontfejlődési zavarokhoz vezet.

Kölyökkutyáknál az elválasztásig a passzív felszívódás dominál, ezt követően az arány fokozatosan tolódik el az aktív felszívódás felé, és nagyjából 27 hetes korukra „érik be” a Ca felszívódás hormonális szabályozása. Tehát a kölykök szervezete fél éves kor előtt nem tudja megfelelően szabályozni a kalcium-felszívódást, ezért különösen ügyelni kell a bevitt kalcium mennyiségére.

Tehát adjunk, vagy ne? Jó minőségű táp etetése esetén (amelyben a Ca-1,1%, P-0,9%) számomra a válasz egyértelműen nem, ezek a kellő arányban tartalmazzák a Ca-t, a P-t és a D-vitamint, így ezek mellé nem kell, nem szabad csonterősítőt és D-vitamint adni.

A nem táppal etetett kutyáknál meg kell fontolni a kiegészítést. A változatosan összeállított, kiegyensúlyozott étrend mellé nem szükséges csonterősítőt adni. Ez igényel némi matekozást, de csak 1x kell megtervezni. Nem kell naponta patikamérleggel kimérni a vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek mennyiségét; a kiegyensúlyozottság úgy is biztosítható, ha a napi szükségletből heti szükségletet számítunk, és ezt a mennyiséget a hét folyamán biztosítjuk.

Amire figyelni kell: húsban kevés a Ca és sok a P, ezért a döntően húsra alapuló étrend mellé kell adni pótlólagos Ca-t, de célszerűbb a húst magas Ca tartalmú alapanyaggal (pl. túró, joghurt, kefír, tojáshéj, heti 1-2x csont) kiegészíteni. Fontos tudni, hogy a humán készítmények nem jók a kutyának, mert azokban azonos a kalcium és a foszfor aránya.

Kutyák ásványianyag, nyomelem és vitamin szükségletéről ITT olvashatnak.

---

[1] Mellékpajzsmirigy termeli.

[2] Más néven, calciotrop hormon, vagy 1,25-dihydroxycholecalciferol, ami a D-vitamin hormon formája

A vegán étrend

E bejegyzés James O’Heare tanulmánya alapján készült.

Tudatlanságnak tartja azt az álláspontot, hogy a kutyák vegán étrendje morálisan kifogásolható, mert az ember ráerőlteti saját életstílusát a húsevő kutyájára. A vegán kutya étrend filozófiai háttere ugyan az, mint az ember esetében: etikai, környezeti és egészségügyi megfontolásból zárják ki az állati eredetű táplálék minden formáját az étrendből.

Etikai megfontolások: sok vegán azért eteti kutyáját is így, mert hisznek abban, elfogadhatatlan kínozni és megölni egy állatot; nincs jogunk másoknak fájdalmat okozni, az életét elvenni, márpedig az állati eredetű táplálék előállítása során az állatok szenvednek, kegyetlen bánásmódban részesülnek mind tartásuk, mind leölésük során.

Környezeti megfontolások: kiszámították, hogy egy negyed fontos hamburger előállításához 2400 l víz szükséges, 5 nm esőerdőt pusztítanak el miatta, és 50x több fosszilis fűtőanyagot használnak el hozzá, mint ugyan annyi növényi táplálék előállításához – tehát a hústermelés környezetkárosító. Az USA gabonatermésének 80%-a állati takarmányként hasznosul, amihez tetemes mennyiségű növényvédő szerrel kezelnek. Ezek felhalmozódnak az állat húsában, fogyasztásukkal pedig az ember és kutya szervezetében is – ezért kerülendő ezek fogyasztása.

Az egészségügyi megfontolások között hivatkozik arra, hogy egyes tápokban az állati eredetű alapanyagok rossz minőségűek, a hús elhullott állatokból, vagy boltokban megmaradt, fogyasztásra alkalmatlan húsokból származnak, káros tartósítószereket, antibiotikumokat, mérgeket tartalmaznak, a zsírok pedig éttermek hulladékából kerülnek ki. Az ilyen étrenden tartott kutyák között gyakori a vese-, máj-, szív-, idegrendszeri betegség, bőrelváltozások, születési rendellenességek, stb. A vegán hívők szerint e problémák okozói nem csak a táp vagy konzerv gyenge minőségében keresendők, hanem magában a húsban is – a hús tehát egészségtelen táplálék.

A kutyák vegán étrendjével kapcsolatos két leggyakoribb ellenérvet tételesen is cáfolja a szerző.

A vegán étrend nem tartalmazza a megfelelő tápanyagokat

Az, hogy a kutya ragadozó, ezért húsra van szüksége, szerintük egy leegyszerűsítő gondolkodás. A kutya emésztőrendszere ugyanis képes megemészteni a megfelelően előkészített növényeket, tehát a ragadozókra jellemző emésztőrendszer (rövid tápcsatorna, gyors anyagcsere) önmagában nem elegendő ellenérv a vegán étrenddel szemben.

A kritikusok szerint a vegán étrend nem megfelelő a kutyának, de ez egy tévhit.

A valóságban pusztán növényi alapanyagokból is kinyerhető minden, a kutyák számára esszenciális tápanyag. Minden esszenciális aminosav, zsírsav, CH, vitamin, ásványi anyag a szükséges mennyiségben megtalálható a vegán étrendben.

Félrevezetőnek tartja azt a megállapítást is, hogy a kutyának nincs CH szükséglete. A kutyáknak ugyanis nem tápanyag-, hanem energiaszükséglete van, a CH pedig kiváló energiaforrás, így kellő mennyiségű CH etetése lecsökkenti a fehérjeszükségletet. Az is félrevezető megállapítás, hogy a vegán étrendnek magas a CH tartalma; kellő odafigyeléssel magas fehérje és zsírtartalmú vegán étrend is összeállítható.

Téves az az elgondolás, hogy a növény=CH, a hús=fehérje. A növényekben a CH mellett rost, zsírsav és fehérje is található, míg a húsban nincs rost.

A kutyáknak valójában nem fehérjeszükséglete van, hanem aminosav szükséglete: kutya számára esszenciális aminosavak (arginin, hisztidin, isoleucin, leucin, lizin, methionin, fenilalanin, threonin, tryptophan, és valin) a növényi eredetű ételekben is megtalálhatók.

A kutyának tehát nem alapanyag, hanem tápanyagszükséglete (aminosav, zsírsav, vitamin, ásványi anyag) valamint energiaigénye van, és ezek tisztán növényi étrenddel is kiegészíthetők.

A szerző nem azt állítja, hogy a vegán étrend jobb és egészségesebb, mint a hús-alapú étrend, hanem azt, hogy ez egy minden szempontból megfelelő alternatíva, amely ugyan olyan egészséges, mint a másik.

A vegán étrend természetellenes, ezért nem megfelelő kutya számára.

Az, hogy a vegán étrend nem természetes, nem egyenlő azzal, hogy nem megfelelő, ez csupán egy téves következtetés. A nem természetes is megkérdőjelezhető: a kutya közelebb áll a mindenevőkhöz, mint a ragadozóhoz. Bár a farkastól származik, az ember mellé szegődve 14.000 éve jobbára növényi alapú maradékon élt, ami egyben egy erős szelekciós nyomás is volt a táplálkozási szokásaira, és az emésztőrendszerére. Ezért nem állítható, hogy a ragadozó étrend a természetes számára.

Hogy néz ki egy vegán menü?

Egy 30 kg-os, átlagos fizikai aktivitású kutyára számolva:

279 g főtt rizs

172 g főtt szójabab

100 g főtt édesburgonya

99 g főtt lencse

78 g főtt zab

14 g (1 ek) kukoricaolaj

1250 g Ca-citrát

15 mg cink

500 mg methionin

1 multivitamin tabletta

6 g L-karnitin

3 g taurin

Ez összesen 742 g, energiatartalma 1040 kcal, víztartalma 69%, CH tartalma 58% (148 g), zsírtartalma 26% (31 g), fehérjetartalma 16% (48 g).

Bár a blognak nem célja a kritizálás, most mégis teszek néhány megjegyzést.

- Mivel a menühöz mesterségesen, kapszula formájában adják hozzá a methionint (esszenciális aminosav), és vitaminok, nyomelemek pótlására is szükség van, nem igaz az a megállapítás, hogy a növényi alapanyagok minden szükséges tápanyagot biztosítanak a kutyának. Számomra ugyanis ez azt jelentené, hogy semmilyen esszenciális tápanyagot nem kell mesterségesen az ételhez adagolni.

- A fenti menüben szereplő hat táplálék kiegészítő okán ezt akkor sem nevezhetjük természetesnek, ha elfogadjuk azt az érvet, hogy a „természetes” nem a ragadozót, hanem a mindenevőt jelenti.

- Az etikai és környezeti megfontolásoknál felsorolt érvek megfontolandók és fontosak, de hiányosak. A növénytermesztésben valóban sok peszticidet használnak, de ez igaz az emberi (és kutya) fogyasztásra termelt szójára, zabra, árpára is, a génmódosításról nem is beszélve.

- A 16% - 48 g fehérje kevés!!! A kutya felvett napi emészthető nyersfehérje mennyiségnek átlagosan 4,8 g/testsúly kg-nak kell lennie, tehát egy 30 kg-os kutyának 144 g felvett fehérjére van szüksége.

- Ha a kutyáknak a vegán és a hús között kell választani, utóbbit választanák, és ezt illik tiszteletben tartani. Érdemes kipróbálni, melyik tálból esznek szívesebben: amelyikben főtt szója kocka, vagy amelyikben hús van.

A vegán étrendre vonatkozóan sosem lesznek személyes tapasztalataim, nem fogom kipróbálni, mert nem értek egyet vele.