Főzzünk! - Étrend minták

A házilag összeállított kutyamenü napi adagja szintén némi kísérletezést kíván meg. A már említett, a testsúly 2-3%-nak – kölyköknél a 10%-nak – megfelelő adag csak irányadó, a mennyiség a testsúlytól, időjárástól, a kutya anyagcseréjétől és egészségi állapotától, életkorától is függ, a vemhes, szoptatós, és kölyökkutya pedig külön odafigyelést igényel (bővebben később). Attól is függ, hogy a kaja mennyire sovány vagy zsíros, illetve mennyi benne a CH.

Dr. Fodor Kinga: Mit egyen a kutyám? c. könyvében találtam táblázatokat a napi átlagos mennyiségekről, íme:

TESTSÚLY (Kg)	SOVÁNY KOSZT (gramm)	ZSÍROSABB KOSZT (gramm)
5	250-300	200-250
10	450-550	350-400
15	550-750	450-550
20	700-950	600-650
25	850-1100	700-750
30	950-1300	800-850
35	1000-1500	900-950
40	1200-1600	1000-1100
45	1300-1750	1050-1150
50	1400-1900	1100-1250
55	1500-2000	1150-1300
60	1600-2100	1200-1350

Hogy néz ki mindez a gyakorlatban? Egészséges, megerőltető munkát nem végző, felnőtt kutya esetén a könyv 50% fehérjehordozó – 40% energiahordozó – 10% zsírt javasol, és ennek az aránynak megfelelő recepteket közöl. Kiindulási alapnak érdemes átnézni és kipróbálni őket. Én ennél magasabb fehérjetartalom-párti vagyok (fehérjehordozó minimum 60% - CH max. 25%), annál is inkább, mert a kutyáim sokat mozognak, így ezekben a receptekben a CH rovására emelem a fehérjét, és kismértékben a zöldséget is.

Étrend minták a fenti könyvből (1kg-nyi mennyiségre vonatkoztatva):

a)
500 gr főtt csontos húsdarálék

400 g főtt tészta/burgonya/rizs/kukoricadara/köles/szikkadt kenyér

100 g főtt zöldségkeverék

1-2 ek. zsír vagy olaj

1-2 kávéskanál só

b)
450 g bőrsajt, hurka vagy lecsókolbász

50 g sovány túró

300 g főtt tészta/burgonya/rizs/kukoricadara/köles/szikkadt kenyér

150 g főtt répa vagy vegyes zöldség

50 gr zsiradék

1 mk só

c)
500 g főtt csontos csirkeaprólék (csirkefej vagy farhát)

400 g főtt barna rizs v. teljes kiőrlésű lisztből készült tészta

100 g főtt zöldségkeverék

1 db nyers alma reszelve

1-2 kávéskanál só

d)
300 g sült vagy főtt szálkamentes halhús

100 g olajos hal a levével együtt

400 g főtt tészta/burgonya/rizs/kukoricadara/köles/szikkadt kenyér

1 főtt tojás

150 g főtt répa vagy vegyes zöldség

1 mk só

2-3 ek búzakorpa

e)
500 g főtt csirkefarhát

400 g főtt tészta/burgonya/rizs/kukoricadara/köles/szikkadt kenyér

1 alma nyersen, reszelve

100 g főtt zöldség

1-2 ek búzakorpa

f)

400 g főtt vagy sült sovány hús csont nélkül

400 g főtt tészta/burgonya/rizs/kukoricadara/köles/szikkadt kenyér

150 g főtt vegyes zöldség

50 g zsiradék

1-2 ek. búzakorpa

1 mk só

g)

500 g főtt vegyes belsőség (tüdő, szív, vese, máj, légcső, stb.)*

400 g főtt tészta/burgonya/rizs/kukoricadara/köles/szikkadt kenyér

100 g főtt vegyes zöldség

2-3 ek. zsiradék

1 alma reszelve

2-3 ek. búzakorpa

1-2 mk. só

* Ne legyen benne sok máj, hasmenést okoz, sajnos ki van próbálvaJ

300 g csontos darálék

50 g sajt

1 tojás

400 g főtt tészta/burgonya/rizs/kukoricadara/köles/szikkadt kenyér

150 g főtt répa vagy vegyes zöldség

50 g főtt zabpehely

2-3 ek. zsír

1-2 mk. só

Az adagolással kapcsolatban a szerző a következőt írja: „Általánosságban elmondható, hogy a jól összeállított házi kosztból annyi a kutya napi adagja, amennyit egyszerre, jó étvággyal elfogyaszt.” Én viszont több kutyámnál is azt tapasztaltam, hogy sokkal többet meg tudnak enni jó étvággyal, mint amennyi beléjük fér, és a fölösleget kis idő múlva szépen kihányják. Vagyis mohó zabagépeknél érdemes kimérni az adagot, és csak akkor kapjon ennél többet, ha fogyni kezdene.

A gabona mizéria

[Az egyszerűség kedvéért gabona fogalmába a búza, rozs, árpa, zab mellett a rizst a kukoricát is beleértem.]

Ahogy arra már többször utaltam, a tápok többsége sok gabonát tartalmaz, de  kell-e a kutyának gabona?

A tápgyártók zöme szerint igen, hisz a gabona kiváló szénhidrát forrás. Ezt hallva azonnal felmerül bennem a kérdés: miért nem tüntetik fel a szénhidrát tartalmat a tápokon, ha olyan fontos? Csak nem azért, mert a táp jórészt magas szénhidráttartalmú gabonából áll, az állati fehérje rovására? (Elérheti a 40-70%-ot.)

Az ellenzők szerint nem, mert:

- a kutya emésztőrendszere nem a gabonák megemésztésére van tervezve, vagyis nem emésztik meg.

- a tápokban lévő gabonák a kutya számára semmilyen fontos tápanyagot nem tartalmaznak.

- sokszor az emberi fogyasztásra alkalmatlan, pl. magas fuzárium tartalmú gabonákat használják a gyártók, márpedig a fuzárium, és egyéb penészgombák a kutyának is árthatnak.

- a gabona gyakran okoz táplálékallergiát.

Mérsékeltebb vélemények szerint a gabonák emészthetősége és alacsony tápanyagtartalma nem minden gabonára igaz (a rizst és a zabot a kutya is könnyen megemészti), illetve sok múlik azon, hogy a gabonaszem mely részét használják fel a gyártás során. A durvábbra, vagy lisztté őrölt teljes gabonaszemek értékes vitaminokat tartalmaznak, tehát ezek jelenlétét nem kifogásolják. A gyakorlat azonban az, hogy a gabona feldolgozás melléktermékei kerülnek a tápba (pl. a sikér), ezekben már szinte semmilyen hasznosítható tápanyag nincs.

A gabona-pártiak fő érve tehát a szénhidrát forrás, de kell-e a kutyakajába szénhidrát (CH)?

Mellette szóló vélemény egy szuperprémium táp tájékoztatójából: Igen, mert a táplálékkal bevitt CH kulcsfontosságú energiaforrás a kutyák számára. (Néhány sorral arrébb pedig azt írják, a zsírok 2x annyi energiát szolgáltatnak, mint a fehérjék vagy a szénhidrátok, tehát mégsem biztos, hogy kulcsfontosságúak.)

Ellenvélemény egy másik gyártótól: Nem, mert a ragadozók számára az elsődleges energiaforrás a zsír és a fehérje, tehát a kutya számára a szénhidrát nem alapvető tápanyag, amennyiben elegendő fehérjét és zsírt kap.

Ezt a véleményt támasztja alá az NRC (National Research Counsil - Nemzeti Kutatási Tanács) 2006-os, és az AAFCO 2008-as állásfoglalása is, ami egyben azt is leszögezi, hogy fehérjével nem lehet a kutyákat túletetni.

Hogy ne csak amerikai irodalmat idézzek; egy agrárfőiskola állatélettani- és egészségtani tanszékre írt szakdolgozatban olvasható az alábbi részlet:  „A kutyák minimális szénhidrátszükséglete nem ismeretes. Különböző vizsgálatok valószínűsítik, hogy a kutya eltartható szénhidrátmentes táplálékon, ha elegendő mennyiségű glükóz-prekurzort (aminosavakat, glicerint) tartalmaz ahhoz, hogy az anyagcseréhez nélkülözhetetlen szőlőcukrot előállítsa.” […] A kutya számára a szénhidrát - noha élettanilag esszenciális tápanyag - nem tekinthető a tápok, illetve diéták nélkülözhetetlen összetevőjének. Valószínűsíthető, hogy a kutya mája - több más emlős állattól eltérően nagyobb mértékben képes glükoneogenezis során elegendő mennyiségű glükózt előállítani az aminosavak és a glicerin felhasználásával. Természetesen szénhidrátmentes táplálás esetén lényegesen több fehérjét és zsírt kell etetnünk az állatokkal ahhoz, hogy szervezetük számára a glükóz-perkurzorok elegendő mennyiségben álljanak rendelkezésre.” 

(A dolgozat 1996-ban készült, tehát 10 évvel megelőzi az NRC állásfoglalását. Kiemelés tőlem.)

Visszatérve az alapkérdésre: a kutyáknak nem kell gabona.

Nem arról van szó, hogy a gabona árt a kutyának – kivéve, ha valamelyikre allergiás, ez esetben valóban árt nekik. A tápokban lévő gabona mennyisége, azaz az oly sokat hivatkozott magas CH tartalom árt nekik, mert hizlal, mert cukorbetegséget okoz. A gabona szerepe ugyanis nem az, hogy energiát szolgáltasson a kutyának, hanem a bennük lévő vitamin, ásványi anyagok miatt lehetnek hasznosak.