Főzzünk! - Étrend minták

A házilag összeállított kutyamenü napi adagja szintén némi kísérletezést kíván meg. A már említett, a testsúly 2-3%-nak – kölyköknél a 10%-nak – megfelelő adag csak irányadó, a mennyiség a testsúlytól, időjárástól, a kutya anyagcseréjétől és egészségi állapotától, életkorától is függ, a vemhes, szoptatós, és kölyökkutya pedig külön odafigyelést igényel (bővebben később). Attól is függ, hogy a kaja mennyire sovány vagy zsíros, illetve mennyi benne a CH.

Dr. Fodor Kinga: Mit egyen a kutyám? c. könyvében találtam táblázatokat a napi átlagos mennyiségekről, íme:

TESTSÚLY (Kg)	SOVÁNY KOSZT (gramm)	ZSÍROSABB KOSZT (gramm)
5	250-300	200-250
10	450-550	350-400
15	550-750	450-550
20	700-950	600-650
25	850-1100	700-750
30	950-1300	800-850
35	1000-1500	900-950
40	1200-1600	1000-1100
45	1300-1750	1050-1150
50	1400-1900	1100-1250
55	1500-2000	1150-1300
60	1600-2100	1200-1350

Hogy néz ki mindez a gyakorlatban? Egészséges, megerőltető munkát nem végző, felnőtt kutya esetén a könyv 50% fehérjehordozó – 40% energiahordozó – 10% zsírt javasol, és ennek az aránynak megfelelő recepteket közöl. Kiindulási alapnak érdemes átnézni és kipróbálni őket. Én ennél magasabb fehérjetartalom-párti vagyok (fehérjehordozó minimum 60% - CH max. 25%), annál is inkább, mert a kutyáim sokat mozognak, így ezekben a receptekben a CH rovására emelem a fehérjét, és kismértékben a zöldséget is.

Étrend minták a fenti könyvből (1kg-nyi mennyiségre vonatkoztatva):

a)
500 gr főtt csontos húsdarálék

400 g főtt tészta/burgonya/rizs/kukoricadara/köles/szikkadt kenyér

100 g főtt zöldségkeverék

1-2 ek. zsír vagy olaj

1-2 kávéskanál só

b)
450 g bőrsajt, hurka vagy lecsókolbász

50 g sovány túró

300 g főtt tészta/burgonya/rizs/kukoricadara/köles/szikkadt kenyér

150 g főtt répa vagy vegyes zöldség

50 gr zsiradék

1 mk só

c)
500 g főtt csontos csirkeaprólék (csirkefej vagy farhát)

400 g főtt barna rizs v. teljes kiőrlésű lisztből készült tészta

100 g főtt zöldségkeverék

1 db nyers alma reszelve

1-2 kávéskanál só

d)
300 g sült vagy főtt szálkamentes halhús

100 g olajos hal a levével együtt

400 g főtt tészta/burgonya/rizs/kukoricadara/köles/szikkadt kenyér

1 főtt tojás

150 g főtt répa vagy vegyes zöldség

1 mk só

2-3 ek búzakorpa

e)
500 g főtt csirkefarhát

400 g főtt tészta/burgonya/rizs/kukoricadara/köles/szikkadt kenyér

1 alma nyersen, reszelve

100 g főtt zöldség

1-2 ek búzakorpa

f)

400 g főtt vagy sült sovány hús csont nélkül

400 g főtt tészta/burgonya/rizs/kukoricadara/köles/szikkadt kenyér

150 g főtt vegyes zöldség

50 g zsiradék

1-2 ek. búzakorpa

1 mk só

g)

500 g főtt vegyes belsőség (tüdő, szív, vese, máj, légcső, stb.)*

400 g főtt tészta/burgonya/rizs/kukoricadara/köles/szikkadt kenyér

100 g főtt vegyes zöldség

2-3 ek. zsiradék

1 alma reszelve

2-3 ek. búzakorpa

1-2 mk. só

* Ne legyen benne sok máj, hasmenést okoz, sajnos ki van próbálvaJ

300 g csontos darálék

50 g sajt

1 tojás

400 g főtt tészta/burgonya/rizs/kukoricadara/köles/szikkadt kenyér

150 g főtt répa vagy vegyes zöldség

50 g főtt zabpehely

2-3 ek. zsír

1-2 mk. só

Az adagolással kapcsolatban a szerző a következőt írja: „Általánosságban elmondható, hogy a jól összeállított házi kosztból annyi a kutya napi adagja, amennyit egyszerre, jó étvággyal elfogyaszt.” Én viszont több kutyámnál is azt tapasztaltam, hogy sokkal többet meg tudnak enni jó étvággyal, mint amennyi beléjük fér, és a fölösleget kis idő múlva szépen kihányják. Vagyis mohó zabagépeknél érdemes kimérni az adagot, és csak akkor kapjon ennél többet, ha fogyni kezdene.

Főzzünk!

Sosem voltak olyan szépek a kutyáim, mint amikor egy általános iskolából kaptuk maradék ételt. Nem moslékot. A konyhás nénik teljesen önzetlenül gyűjtötték nekünk a húsféléket, és bizonyos köreteket (rizst, párolt zöldségeket, főzeléket, kevés tésztát), sok hús – kevés köret arányban. Mindig előre megbeszéltük, mi lesz a heti menü, és melyikből nem kérünk (pl. mákos tészta). A diákok többsége nem ette meg a májat, a halat, a töltött csirkecombot és a párolt rizst, így ha ez volt a menü, Taxiék dőzsöltek. Kitűnő kondiban voltak, a szőrük fényes volt, energikusak voltak és jókedvűek. Ha nem volt kutyaképes kaja, ill. az iskolai szünetekben tápot kaptak vagy farhátat, és a hideg téli napok kivételével tartottunk heti egy koplaló napot is. Érdekes módon pontosan tudták melyik nap nincs vacsora, aznap nem is keresték, míg a többi napokon etetés előtt fél órával már határozottan célozgattak, hogy ennének már. Aztán vége lett az aranykornak, a suli konyháját egy vállalkozó vette át, más emberekkel.

Visszatekintve ez elmúlt 16 évre azt tapasztaltam, a gondosan összeállított, saját gyártmányú kutyakaja jobb, mint a tápok legtöbbje, csak a méregdrága tápok vetekednek vele. Így ha volt időm, főztem nekik.

Gondosan összeállított alatt elsősorban az alapanyagokat értem, bár nem hagyhatjuk figyelmen kívül a táplálkozási matekot sem, azaz nem árt tudni, hány kalóriára, mennyi fehérjére, zsírra, CH-ra van szüksége az ebnek (erről majd később).

A kutyamenü tervezéshez én először az alapanyag listát állítottam össze, aztán jöhet a számolás. A lista összeállításához elsőként azt érdemes tudni, mi az, ami nem kerülhet rá, és mi az, ami csak megszorításokkal.

Tiltott élelmiszerek

A csontról és a nyers disznóhúsról, nyers belsőségekről már írtam. Itt most csak annyival egészítem ki, hogy a csont elsősorban fogkefe legyen, ne a napi ételadag fő alkotórésze. A húsos csontból hosszabb főzéssel egy jó kis cuppogós, kocsonyás leves főzhető, ami viszont jól beépíthető az étrendbe, és a kutyák szeretik is.

Vöröshagyma és fokhagyma

A fokhagyma talán meglepő ezen a listán, mert nagyon sokan javasolják, és a kutyasüti receptek hozzávalóiban is gyakran szerepel. A fokhagyma és a vöröshagyma az allium fajhoz tartozik, és olyan hatóanyagot (disulfid) tartalmaznak, melyek a kutyák és macskák vörösvértesteinek pusztulását, a vörösvértestek oxigén-szállító kapacitásának csökkenését, vérszegénységet (haemolitikus anaemia) okozzák. Macskáknál hamarabb jelentkezik, mivel az ő vörösvértesteik rövidebb életűek.

Kisebb mennyiségű vöröshagyma még nem okoz ugyan látható tüneteket, de a vérképben már jelentkezik a hatása. Egy termetes fej hagyma pedig klinikai tüneteket is okozhat – minél kisebb termetű a kutya, annál inkább. 

Fokhagymából a szakirodalomban a legkisebb toxikus adag a 2,5 mg/testsúly kg fokhagymakapszulából (ez koncentráltan tartalmazza a hatóanyagait), ennél már jelentkezhet alacsonyabb pulzus, és a megnövekedett vizeletürítés. Pontosan itt sem lehet tudni, mekkora adagnál jelentkeznek a problémák, egy helyütt 9 kilónként max.  ½-1 gerezdet javasolnak naponta.

A vérszegénység tünetei: sápadt fogíny, gyengeség, levertség, szapora pulzus. Lehet hányás, hasmenés, és véres vizelet is.

Csoki, kakaó

Ki ne adott volna már csokit a kutyájának, és nem lett semmi baja. Én is adtam, illetve Taxi és Misi többször ellopta a csokimat. Szerencsések voltunk, és ma már sosem adok.

A kakaóbabban magas a teobromin mennyisége, ami a koffeinhez hasonlóan általános izgató hatást fejt ki. A szívdobogás frekvenciája éppúgy megnő, mint egy erős kávé hatására, sőt túl sok csokoládé fogyasztása esetén a vérnyomás is emelkedik, és a kutya szíve könnyen felmondhatja a szolgálatot. A kutya szervezete a teobromint sokkal lassabban bontja le mint az emberi szervezet, és ebben rejlik a csokoládé káros hatása. Egy tacskó méretű kutya 50 gr étcsokoládé elfogyasztása esetén már súlyos mérgezést szenved el, és összeomlik a keringése! A tejcsoki kevésbé mérgező, mint pl. a magas kakaótartalmú keserű csoki. de ezzel semmiképpen sem akarom azt sugallni, hogy azt szabad adni…

A teobromin mérgezés tünetei: remegés, gyengeség, szapora pulzus, szívritmus zavarok, hányás, hasmenés, láz, kóma.

Mazsola és szőlő

Visszafordíthatatlan veseproblémákat okozhat. A toxikus adag itt sem határozható meg pontosan, de az ismert adatok szerint testsúly kg-ként számított 10- 30 gr szőlő vagy mazsola már okozhat mérgezést. Sajnos a legtöbb kutya szereti, és önkiszolgáló módon a tőkéről is leeszi.

A szőlő „mérgezés” tünetei: hányás, hasmenés étvágytalanság, hasi fájdalom, csökkent vizeletmennyiség, gyengeség, részeges járás. A tünetek nagyjából 24 órával később jelentkeznek

Só – nagyobb mennyiségben felborítja a szervezet elektrolit háztartást.

Alkohol

Az etanol mérgező a kutyák számára, idegrendszeri károsodást és légzési problémákat okoz. A nyers élesztős tészta is erjed, van benne etanol!

Rothadt, penészes ételek

A romlott hús botulizmust okozhat, ennek tünetei: bénulás, alacsony pulzus, székrekedés, nincs vizelet.

A rothadt gyümölcs etanolt tartalmaz.

A penészgombák toxinjai izomremegést, görcsöket okozhatnak.

Ne hagyjuk kukázni a kutyát!

Makadám dió, avokádo – nálunk nem elterjedt, illetve viszonylag kevesekben merül fel, hogy ezzel etesse a kutyáját, de azért tudjuk róla, hogy tiltólistán vannak.

Xylitol

Édesítőszer, kutyáknál alacsony vércukor szintet, májkárosodást okozhat.

Nem mérgezőek, de…

Paradicsom

Izületi betegségben szenvedő kutyáknak nem ajánlott.

Hüvelyesek, kukorica szemek

Nehezen emésztik, így nem célszerű adni.

Nagyobb mennyiségben hasmenést okoz: máj, sütőtök. Mindkettő tele van tápanyaggal és vitaminnal, de csak mértékkel adjuk. Májból ne többet, mint napi 50 grammot vagy ne haladja meg az adag 5%-át, főtt sütőtökből pedig 1-2 evőkanállal.

Nagyon zsíros hús, étel

Egy adag is hányást, hasmenést okoz. Ha tartósan sok zsírt adunk, hasnyálmirigy gyulladást okozhat, és hizlal. Ha a kutyának bélgyulladása van/volt, szintén fogjuk vissza a zsírbevitelt.

Tejtermékek

A tejcukor a kutyáknál gyakran hasmenést okoz, ezért tehéntej formájában ne, inkább kefírt, joghurtot, túrót adjunk neki.

Burgonya

Sok helyütt olvastam, hogy a kutyák nehezen tudják megemészteni. A nyers krumpli keményítőtartalmát valóban nem, de a benne lévő fehérjét igen, így ha marad otthon krumplipüré, bátran adjuk. Nyersen ne.

Dobozolt halak: a tonhalkonzervekben állítólag sok a higany. Szardíniából, makrélából a natúr, és ne az olajos változatot válasszuk.

Nyers hal: Nagyobb mennyiség etetése esetén B1 vitamin hiány alakulhat ki, mert a halban lévő tiamáz elbontja.

Gabonafélék: rizst, zabot, kölest, hajdinát használjunk. A többiről már írtam, miért ne.

Alapdilemma

Táp vagy házikoszt? Ha házikoszt, akkor főzve vagy nyersen, külön kell-e főzni a kutyának, vagy maradék? Milyen ételeket ehet, milyeneket nem, és egyáltalán, mennyit kell adni neki? Az elmúlt 15 évben alaposan átrágtam ezeket a kérdéseket, és az etetési lehetőségek minden variációját kipróbáltam, több-kevesebb sikerrel.

Beteg kutyáimnak speciális diétákat kreáltam, számoltam, mértem, főztem, és rengeteget összeolvastam róla, innen tudom, hogy magyar nyelven sajnos csak igen elnagyolt, felületes, általános információk szerezhetők be (a kevés kivételről majd később). Olvastam egy „szakkönyvet”, amiben gyakorlatilag csak a táppal etetés volt megemlítve, de nem jobb a helyzet az állatorvosokkal sem, a szükséges diéta alapelvein túl kevés gyakorlati tanáccsal szolgálnak, és többségük Hill’s táp forgalmazó is, vagyis gazdasági érdeke, hogy ezt ajánlja. Ami nem feltétlenül rossz, viszont drága.

A szakirodalom tehát szegényes, a tapasztalt tenyésztők, sportkutyások pedig nem szívesen osztják meg sikerreceptjeiket. Egyszer egy tenyésztő körbevezetett, mindent megmutatott, kivéve a nagy hűtők tartalmát és a benne lévő kutyakaja elkészítési módját. Biztos ebben is van valamiféle ráció…

Ebben a blogban saját tapasztalataimat, receptjeimet, és ismereteimet fogom megosztani a Világegyetem hozzám hasonló kutyabolondjaival. Nem szponzorál senki (egyelőre, háháhá), így nem vagyok elkötelezve semmilyen márka, vagy táplálási elv mellett, nem is akarok, hisz nekem mindegyikkel voltak jó és rossz tapasztalataim is.