A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vegán étrend. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vegán étrend. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. április 24., vasárnap

A vegán étrend

E bejegyzés James O’Heare tanulmánya alapján készült.

Tudatlanságnak tartja azt az álláspontot, hogy a kutyák vegán étrendje morálisan kifogásolható, mert az ember ráerőlteti saját életstílusát a húsevő kutyájára. A vegán kutya étrend filozófiai háttere ugyan az, mint az ember esetében: etikai, környezeti és egészségügyi megfontolásból zárják ki az állati eredetű táplálék minden formáját az étrendből.

Etikai megfontolások: sok vegán azért eteti kutyáját is így, mert hisznek abban, elfogadhatatlan kínozni és megölni egy állatot; nincs jogunk másoknak fájdalmat okozni, az életét elvenni, márpedig az állati eredetű táplálék előállítása során az állatok szenvednek, kegyetlen bánásmódban részesülnek mind tartásuk, mind leölésük során.

Környezeti megfontolások: kiszámították, hogy egy negyed fontos hamburger előállításához 2400 l víz szükséges, 5 nm esőerdőt pusztítanak el miatta, és 50x több fosszilis fűtőanyagot használnak el hozzá, mint ugyan annyi növényi táplálék előállításához – tehát a hústermelés környezetkárosító. Az USA gabonatermésének 80%-a állati takarmányként hasznosul, amihez tetemes mennyiségű növényvédő szerrel kezelnek. Ezek felhalmozódnak az állat húsában, fogyasztásukkal pedig az ember és kutya szervezetében is – ezért kerülendő ezek fogyasztása.

Az egészségügyi megfontolások között hivatkozik arra, hogy egyes tápokban az állati eredetű alapanyagok rossz minőségűek, a hús elhullott állatokból, vagy boltokban megmaradt, fogyasztásra alkalmatlan húsokból származnak, káros tartósítószereket, antibiotikumokat, mérgeket tartalmaznak, a zsírok pedig éttermek hulladékából kerülnek ki. Az ilyen étrenden tartott kutyák között gyakori a vese-, máj-, szív-, idegrendszeri betegség, bőrelváltozások, születési rendellenességek, stb. A vegán hívők szerint e problémák okozói nem csak a táp vagy konzerv gyenge minőségében keresendők, hanem magában a húsban is – a hús tehát egészségtelen táplálék.

A kutyák vegán étrendjével kapcsolatos két leggyakoribb ellenérvet tételesen is cáfolja a szerző.

A vegán étrend nem tartalmazza a megfelelő tápanyagokat

Az, hogy a kutya ragadozó, ezért húsra van szüksége, szerintük egy leegyszerűsítő gondolkodás. A kutya emésztőrendszere ugyanis képes megemészteni a megfelelően előkészített növényeket, tehát a ragadozókra jellemző emésztőrendszer (rövid tápcsatorna, gyors anyagcsere) önmagában nem elegendő ellenérv a vegán étrenddel szemben.

A kritikusok szerint a vegán étrend nem megfelelő a kutyának, de ez egy tévhit.

A valóságban pusztán növényi alapanyagokból is kinyerhető minden, a kutyák számára esszenciális tápanyag. Minden esszenciális aminosav, zsírsav, CH, vitamin, ásványi anyag a szükséges mennyiségben megtalálható a vegán étrendben.

Félrevezetőnek tartja azt a megállapítást is, hogy a kutyának nincs CH szükséglete. A kutyáknak ugyanis nem tápanyag-, hanem energiaszükséglete van, a CH pedig kiváló energiaforrás, így kellő mennyiségű CH etetése lecsökkenti a fehérjeszükségletet. Az is félrevezető megállapítás, hogy a vegán étrendnek magas a CH tartalma; kellő odafigyeléssel magas fehérje és zsírtartalmú vegán étrend is összeállítható.

Téves az az elgondolás, hogy a növény=CH, a hús=fehérje. A növényekben a CH mellett rost, zsírsav és fehérje is található, míg a húsban nincs rost.

A kutyáknak valójában nem fehérjeszükséglete van, hanem aminosav szükséglete: kutya számára esszenciális aminosavak (arginin, hisztidin, isoleucin, leucin, lizin, methionin, fenilalanin, threonin, tryptophan, és valin) a növényi eredetű ételekben is megtalálhatók.

A kutyának tehát nem alapanyag, hanem tápanyagszükséglete (aminosav, zsírsav, vitamin, ásványi anyag) valamint energiaigénye van, és ezek tisztán növényi étrenddel is kiegészíthetők.

A szerző nem azt állítja, hogy a vegán étrend jobb és egészségesebb, mint a hús-alapú étrend, hanem azt, hogy ez egy minden szempontból megfelelő alternatíva, amely ugyan olyan egészséges, mint a másik.

A vegán étrend természetellenes, ezért nem megfelelő kutya számára.

Az, hogy a vegán étrend nem természetes, nem egyenlő azzal, hogy nem megfelelő, ez csupán egy téves következtetés. A nem természetes is megkérdőjelezhető: a kutya közelebb áll a mindenevőkhöz, mint a ragadozóhoz. Bár a farkastól származik, az ember mellé szegődve 14.000 éve jobbára növényi alapú maradékon élt, ami egyben egy erős szelekciós nyomás is volt a táplálkozási szokásaira, és az emésztőrendszerére. Ezért nem állítható, hogy a ragadozó étrend a természetes számára.

Hogy néz ki egy vegán menü?

Egy 30 kg-os, átlagos fizikai aktivitású kutyára számolva:

279 g főtt rizs

172 g főtt szójabab

100 g főtt édesburgonya

99 g főtt lencse

78 g főtt zab

14 g (1 ek) kukoricaolaj

1250 g Ca-citrát

15 mg cink

500 mg methionin

1 multivitamin tabletta

6 g L-karnitin

3 g taurin

Ez összesen 742 g, energiatartalma 1040 kcal, víztartalma 69%, CH tartalma 58% (148 g), zsírtartalma 26% (31 g), fehérjetartalma 16% (48 g).

Bár a blognak nem célja a kritizálás, most mégis teszek néhány megjegyzést.

- Mivel a menühöz mesterségesen, kapszula formájában adják hozzá a methionint (esszenciális aminosav), és vitaminok, nyomelemek pótlására is szükség van, nem igaz az a megállapítás, hogy a növényi alapanyagok minden szükséges tápanyagot biztosítanak a kutyának. Számomra ugyanis ez azt jelentené, hogy semmilyen esszenciális tápanyagot nem kell mesterségesen az ételhez adagolni.

- A fenti menüben szereplő hat táplálék kiegészítő okán ezt akkor sem nevezhetjük természetesnek, ha elfogadjuk azt az érvet, hogy a „természetes” nem a ragadozót, hanem a mindenevőt jelenti.

- Az etikai és környezeti megfontolásoknál felsorolt érvek megfontolandók és fontosak, de hiányosak. A növénytermesztésben valóban sok peszticidet használnak, de ez igaz az emberi (és kutya) fogyasztásra termelt szójára, zabra, árpára is, a génmódosításról nem is beszélve.

- A 16% - 48 g fehérje kevés!!! A kutya felvett napi emészthető nyersfehérje mennyiségnek átlagosan 4,8 g/testsúly kg-nak kell lennie, tehát egy 30 kg-os kutyának 144 g felvett fehérjére van szüksége.

- Ha a kutyáknak a vegán és a hús között kell választani, utóbbit választanák, és ezt illik tiszteletben tartani. Érdemes kipróbálni, melyik tálból esznek szívesebben: amelyikben főtt szója kocka, vagy amelyikben hús van.

A vegán étrendre vonatkozóan sosem lesznek személyes tapasztalataim, nem fogom kipróbálni, mert nem értek egyet vele.