Alapdilemma

Táp vagy házikoszt? Ha házikoszt, akkor főzve vagy nyersen, külön kell-e főzni a kutyának, vagy maradék? Milyen ételeket ehet, milyeneket nem, és egyáltalán, mennyit kell adni neki? Az elmúlt 15 évben alaposan átrágtam ezeket a kérdéseket, és az etetési lehetőségek minden variációját kipróbáltam, több-kevesebb sikerrel.

Beteg kutyáimnak speciális diétákat kreáltam, számoltam, mértem, főztem, és rengeteget összeolvastam róla, innen tudom, hogy magyar nyelven sajnos csak igen elnagyolt, felületes, általános információk szerezhetők be (a kevés kivételről majd később). Olvastam egy „szakkönyvet”, amiben gyakorlatilag csak a táppal etetés volt megemlítve, de nem jobb a helyzet az állatorvosokkal sem, a szükséges diéta alapelvein túl kevés gyakorlati tanáccsal szolgálnak, és többségük Hill’s táp forgalmazó is, vagyis gazdasági érdeke, hogy ezt ajánlja. Ami nem feltétlenül rossz, viszont drága.

A szakirodalom tehát szegényes, a tapasztalt tenyésztők, sportkutyások pedig nem szívesen osztják meg sikerreceptjeiket. Egyszer egy tenyésztő körbevezetett, mindent megmutatott, kivéve a nagy hűtők tartalmát és a benne lévő kutyakaja elkészítési módját. Biztos ebben is van valamiféle ráció…

Ebben a blogban saját tapasztalataimat, receptjeimet, és ismereteimet fogom megosztani a Világegyetem hozzám hasonló kutyabolondjaival. Nem szponzorál senki (egyelőre, háháhá), így nem vagyok elkötelezve semmilyen márka, vagy táplálási elv mellett, nem is akarok, hisz nekem mindegyikkel voltak jó és rossz tapasztalataim is.