A táp kényelmes, tiszta, egyszerű, gyors – nekünk, gazdiknak. A kutyák többsége is szívesen megeszi, bár ha választhatna, biztos nem erre szavazna. A tápban benne van minden, ami a kutyának kell, optimális arányban tartalmazza a tápanyagokat, vitaminokat, ásványi anyagokat, stb. - mondják a tápgyártók. Egyrészt ez számos termék esetében nem fedi a valóságot, bár kétség kívül vannak kiváló tápok is. Másrészt miért kellene a kutyának minden nap megennie a laboratóriumi körülmények között meghatározott A-vitamin vagy zsír adagját?
Ha valaki nem akar belemélyedni az energiaszükséglet, fehérjebevitel, és emészthetőség számmisztikájába, etessen táppal. A választék zavarba ejtően széles, a kutyatáp gyártás komoly iparág, komoly marketing apparátussal. A marketing fő csapása a zsák maga, hisz ki tudna ellenállni egy cuki labradort ábrázoló kölyöktápnak? Meg a „well-balanced”, „holistic”, „bio” és „szuperprémium” varázsszavaknak? Hangzatosak, meg tetszetősek, én is mindig megnézem őket, de rögtön ez után megkeresem rajta az összetevők listáját, és ha van, magamhoz veszek egy tájékoztató füzetet otthoni tanulmányozásra. Persze ezeket olvasva sem szabad megfeledkezni arról, hogy alapvetően reklámok, a szöveg elsősorban el akarja adni a terméket. Fontos tudni, hogy a gyártó csak a zsákon feltüntetett adatokért tartozik felelősséggel!
Mi alapján válasszunk?
Számomra alapszabály, hogy a benne lévő fehérje túlnyomó többségében állati eredetű legyen, és ne legyen benne szója.
Fontos szempont, hogy lehetőleg ne legyen benne magas glutein (sikér) tartalmú gabona (pl. búza, árpa), illetve kukorica. A gabona- és a kukorica sikér okoz leggyakrabban élelmiszer-allergiát (ezt sajnos megtapasztaltam egyik kutyámon), ragadozók számára nehezen emészthető, és a kutyák számára esszenciális aminosavak közül többet nem tartalmaz. Érdemes kipróbálni: adjunk a kutyának kukoricás rizst, a kukorica szinte változatlanul, jól felismerhetően kijön belőle, azaz szinte egyáltalán nem emésztette meg.
Kukorica nem kell a kutyának, viszont olcsó alapanyag, magas kalóriatartalma miatt pedig kevesebb kell a drágább állati alapanyagokból.
Ami a címke mögött van
A szójatartalom a felsorolásból egyértelműen kiderül, na de mi a helyzet az állati fehérjékkel, és a többi összetevővel? Ennek megállapításához meg kell tanulni értelmezni a címkén feltüntetett adatokat.
Amit először megnézek egy táp összetételében, az az első négy-öt alkotóelem, amelyből kettőnek minimum állati eredetűnek kell lennie. Sajnos ez sem garantál még jó minőséget, hisz az összetevők felsorolásánál az az általános szabály, hogy feldolgozás előtti súlyuk csökkenő sorrendjében kell feltüntetni őket, vagyis a bennük lévő víztartalom is beleértendő.
A csirkehús rengeteg vizet (kb. 70%) tartalmaz, tehát a feldolgozás előtt súlyra lehet, hogy ebből van a legtöbb benne, de feldolgozás után súlya nagy részét elveszti, míg az utána feltüntetett gabonafélék alig veszítenek eredeti súlyukból. Tehát hiába szerepel csirkehús az első helyen, mégsem ez lesz a fő fehérjeforrás.
Sokkal biztatóbb, ha hús már dehidrált húsliszt formájában szerepel az első helyek valamelyikén, hisz a feldolgozás során már alig veszít súlyából .
A fő alkotóelemek meghatározásához egy tápokat minősítő weboldal tanácsai szerint keressük meg a listában az első zsírforrást. Az előtte szereplő tételek adják a fő alkotórészeket, az utána szereplők pedig gyakorlatilag csak ízesítő minőségben, vagy vitamin, ásványi anyag forrásként szolgálnak. Tehát ha a zsírforrás (pl. csirkezsír) előtt kevés a hús, és sok a gabona, akkor az inkább malactáp (az én ízlésem szerint).
Trükkök a címkén
Az egyik variáció, amikor a gabonaféléket egyetlen nagy kalapban, „gabona”-ként tüntetnek fel, így azt a látszatot kelti, hogy nincs benne sok és sokféle. Valójában ez bármi lehet, bármilyen arányban. Szinte biztos, hogy kukorica, búza, jobbik esetben zab valamilyen aránya, én pedig nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy ha ez az arány élettanilag optimális, és állandó lenne, biztos ki is írnák.
A másik trükk, hogy egy alkotórészt, pl. a kukoricát szétbontják lisztre, darált kukoricára, meg kukoricára, mert így egyenként látszólag keveset tartalmaznak ezekből, de ha összeadjuk, más képet fest.
(folyt. köv.)
Kielégítő, ha csak táppal etetem a kutyáimat?
VálaszTörlésAhogy olvasom a cikkeket, elbizonytalanodtam... Azt tapasztaltam, hogy ha adok nekik farhátat, stb, akkor nagyon sokat pukiznak, gyakran rágnak füvet és reggel hánynak savas hányadékot. Ha csak tápot esznek, akkor nincs ilyen gond. Mi az, amit pl.: a Josera High Energy mellé adnál, ha azzal etetnél? Nagyon érdekelne!
Botondot soványnak találom, de Huba is ilyen volt, persze lehet, hogy semmi gond vele, a dokink is rendben találta... Talán csak túl reagálom... Almát, banánt ők is szoktak kapni, nagyon szeretik a földi mogyorót. Volt nemrég Hubának egy balesete, ahol rengeteg vért veszített... gondoltam, hogy ha kap májat, az segíthet neki. Ezért a táp mellé kapott sertésmájat és rizst. Szóval nagyon érdekelne a véleményed és a tanácsod is. Előre is köszönöm!
Azt gondolom hogy elég, de azt nem tartom jónak, hogy hosszú időn keresztül ugyanazt kapja, tehát többféle tápot érdemes etetni. Egy-két havonta érdemes cserélni a már bevált márkákat.
VálaszTörlésHa soványabbnak látod, én nem mást adnék mellé, hanem abból a tápból többet. Vagy egy másik fajta tápot. Ha gond van a kutya kondíciójával, a táp mellé etetés azért nem szerencsés, mert nehéz lesz eldönteni, hogy az adott kutyának mi a legmegfelelőbb étrend. Én táp mellé csak csontot szoktam adni, hogy rágjanak.
A farhát utáni hányás oka nagy valószínűséggel az, hogy nem evett elég rostot. Tehát ha farhátat adsz nekik, kapjanak mellé magas rosttartalmú növényi kaját, pl. almát, zabpelyhet, korpát, zöldségeket is.
A májjal óvatosan kell bánni, a sok máj egyrészt hasmenést, másrészt A-vitamin mérgezést okoz, ennek tünetei: csontdeformáció, fogínygyulladás.