Csonterősítők: adjuk vagy ne?

Nemrég egy állatpatikában járva akaratlanul is fültanúja voltam az eladó és egy másik vevő beszélgetésének. A vevő elmondta: most vették meg a család első kiskutyáját, de semmilyen kutyás holmijuk nincs még, tanácsot szeretne kérni, mire lesz szükség. Természetesen az eladó a proccos etetőtáltól kezdve a szőrkondicionálón át a fogkő kialakulását gátló cseppekig mindent rásózott, beleértve a csonterősítőt és a multivitamin tablettákat is. A csonterősítő hallatán erős kényszert éreztem a közbeszólásra, a két legfontosabb dolog ugyanis nem derült ki: milyen fajtájú a kutya, és mit fog enni? Hisz az, hogy kell-e csonterősítőt adni a kölyöknek, alapvetően ettől a két tényezőtől függ.

Sok kutyástól hallom (nekik pedig sokszor az állatorvosuk javasolja), hogy a kölyköknek a bevitt táplálék mellé„kell” csonterősítőt – azaz kalcium (Ca) és foszfor (P) pótlást adni, pedig ez nem törvényszerű.

A kalcium a csont és a fogak ásványi anyagainak alapvető eleme, szerepe van a véralvadásban, az izmok, az idegek és a szív normális működésében, hatással van a hormonháztartásra. A csontrendszer egészséges fejlődése szempontjából azonban a megfelelő mennyiségű Ca bevitel csupán az egyik, és nem is a legfontosabb tényező. A mennyiség mellett nagyon fontos a Ca és a P egymáshoz viszonyított helyes aránya (1,2:1 – 1,4:1 között optimális), mert a Ca csak ekkor szívódik fel és hasznosul.

Fontos a szervezet D-vitamin ellátottsága is, hisz a bélből történő felszívódását jelentősen befolyásolja a D-vitamin jelenléte, de a túl sok D-vitamin már csökkenti a kalcium felszívódását, ami csontritkuláshoz, csontlágyuláshoz vezet.

A csontfejlődési zavarok, látszólak ok nélküli végtagfájdalmak hátterében azonban leggyakrabban – különösen a nagytestű fajták esetében – a táplálék energiatartalma, másképpen fogalmazva a túletetés áll – de ez majd egy másik bejegyzés lesz.

Tény, hogy a fejlődésben lévő kutyáknak megnövekedett a kalcium igényük, hiányában a csontrendszer fejlődése elégtelen lesz, de ez igaz a fokozott Ca bevitelre is. A kalcium a bélből szívódik fel, aktív (hormonálisan irányított) és passzív módon.

A bevitt Ca mennyisége és az aktívan felszívódott mennyiség között fordított arányosság áll fenn. Amikor a vér Ca szintje csökken (pl. mert a bevitt táplálékban kevés van belőle), fokozódik a parathormon^[1] (PTH) termelődése. A megemelkedett PTH pedig a vese Calcitriol^[2] termelését serkenti, hatására a bélből több Ca szívódik fel. A mechanizmus fordítva is működik, tehát megemelt Ca bevitel mellett csökken a felszívódás, a felesleg pedig kiürül a bélből. Mérsékelt Ca bevitel mellett javul a felszívódás hatékonysága is, míg a nagy mennyiségnek csak egy része szívódik fel, a kisebb mennyiségnek akár 90 %-a is felszívódhat.

Az igazi gondot a passzív módon felszívódó Ca okozza. Fokozott bevitel esetén a passzív módon felszívódott Ca mennyisége nagyjából állandó marad, ennek mennyiségét a kutya szervezete nem tudja csökkenteni, tehát a többletbevitelből több szívódik fel. A csontok telítődnek kalciummal, és ez csontfejlődési zavarokhoz vezet.

Kölyökkutyáknál az elválasztásig a passzív felszívódás dominál, ezt követően az arány fokozatosan tolódik el az aktív felszívódás felé, és nagyjából 27 hetes korukra „érik be” a Ca felszívódás hormonális szabályozása. Tehát a kölykök szervezete fél éves kor előtt nem tudja megfelelően szabályozni a kalcium-felszívódást, ezért különösen ügyelni kell a bevitt kalcium mennyiségére.

Tehát adjunk, vagy ne? Jó minőségű táp etetése esetén (amelyben a Ca-1,1%, P-0,9%) számomra a válasz egyértelműen nem, ezek a kellő arányban tartalmazzák a Ca-t, a P-t és a D-vitamint, így ezek mellé nem kell, nem szabad csonterősítőt és D-vitamint adni.

A nem táppal etetett kutyáknál meg kell fontolni a kiegészítést. A változatosan összeállított, kiegyensúlyozott étrend mellé nem szükséges csonterősítőt adni. Ez igényel némi matekozást, de csak 1x kell megtervezni. Nem kell naponta patikamérleggel kimérni a vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek mennyiségét; a kiegyensúlyozottság úgy is biztosítható, ha a napi szükségletből heti szükségletet számítunk, és ezt a mennyiséget a hét folyamán biztosítjuk.

Amire figyelni kell: húsban kevés a Ca és sok a P, ezért a döntően húsra alapuló étrend mellé kell adni pótlólagos Ca-t, de célszerűbb a húst magas Ca tartalmú alapanyaggal (pl. túró, joghurt, kefír, tojáshéj, heti 1-2x csont) kiegészíteni. Fontos tudni, hogy a humán készítmények nem jók a kutyának, mert azokban azonos a kalcium és a foszfor aránya.

Kutyák ásványianyag, nyomelem és vitamin szükségletéről ITT olvashatnak.

---

[1] Mellékpajzsmirigy termeli.

[2] Más néven, calciotrop hormon, vagy 1,25-dihydroxycholecalciferol, ami a D-vitamin hormon formája

A vegán étrend

E bejegyzés James O’Heare tanulmánya alapján készült.

Tudatlanságnak tartja azt az álláspontot, hogy a kutyák vegán étrendje morálisan kifogásolható, mert az ember ráerőlteti saját életstílusát a húsevő kutyájára. A vegán kutya étrend filozófiai háttere ugyan az, mint az ember esetében: etikai, környezeti és egészségügyi megfontolásból zárják ki az állati eredetű táplálék minden formáját az étrendből.

Etikai megfontolások: sok vegán azért eteti kutyáját is így, mert hisznek abban, elfogadhatatlan kínozni és megölni egy állatot; nincs jogunk másoknak fájdalmat okozni, az életét elvenni, márpedig az állati eredetű táplálék előállítása során az állatok szenvednek, kegyetlen bánásmódban részesülnek mind tartásuk, mind leölésük során.

Környezeti megfontolások: kiszámították, hogy egy negyed fontos hamburger előállításához 2400 l víz szükséges, 5 nm esőerdőt pusztítanak el miatta, és 50x több fosszilis fűtőanyagot használnak el hozzá, mint ugyan annyi növényi táplálék előállításához – tehát a hústermelés környezetkárosító. Az USA gabonatermésének 80%-a állati takarmányként hasznosul, amihez tetemes mennyiségű növényvédő szerrel kezelnek. Ezek felhalmozódnak az állat húsában, fogyasztásukkal pedig az ember és kutya szervezetében is – ezért kerülendő ezek fogyasztása.

Az egészségügyi megfontolások között hivatkozik arra, hogy egyes tápokban az állati eredetű alapanyagok rossz minőségűek, a hús elhullott állatokból, vagy boltokban megmaradt, fogyasztásra alkalmatlan húsokból származnak, káros tartósítószereket, antibiotikumokat, mérgeket tartalmaznak, a zsírok pedig éttermek hulladékából kerülnek ki. Az ilyen étrenden tartott kutyák között gyakori a vese-, máj-, szív-, idegrendszeri betegség, bőrelváltozások, születési rendellenességek, stb. A vegán hívők szerint e problémák okozói nem csak a táp vagy konzerv gyenge minőségében keresendők, hanem magában a húsban is – a hús tehát egészségtelen táplálék.

A kutyák vegán étrendjével kapcsolatos két leggyakoribb ellenérvet tételesen is cáfolja a szerző.

A vegán étrend nem tartalmazza a megfelelő tápanyagokat

Az, hogy a kutya ragadozó, ezért húsra van szüksége, szerintük egy leegyszerűsítő gondolkodás. A kutya emésztőrendszere ugyanis képes megemészteni a megfelelően előkészített növényeket, tehát a ragadozókra jellemző emésztőrendszer (rövid tápcsatorna, gyors anyagcsere) önmagában nem elegendő ellenérv a vegán étrenddel szemben.

A kritikusok szerint a vegán étrend nem megfelelő a kutyának, de ez egy tévhit.

A valóságban pusztán növényi alapanyagokból is kinyerhető minden, a kutyák számára esszenciális tápanyag. Minden esszenciális aminosav, zsírsav, CH, vitamin, ásványi anyag a szükséges mennyiségben megtalálható a vegán étrendben.

Félrevezetőnek tartja azt a megállapítást is, hogy a kutyának nincs CH szükséglete. A kutyáknak ugyanis nem tápanyag-, hanem energiaszükséglete van, a CH pedig kiváló energiaforrás, így kellő mennyiségű CH etetése lecsökkenti a fehérjeszükségletet. Az is félrevezető megállapítás, hogy a vegán étrendnek magas a CH tartalma; kellő odafigyeléssel magas fehérje és zsírtartalmú vegán étrend is összeállítható.

Téves az az elgondolás, hogy a növény=CH, a hús=fehérje. A növényekben a CH mellett rost, zsírsav és fehérje is található, míg a húsban nincs rost.

A kutyáknak valójában nem fehérjeszükséglete van, hanem aminosav szükséglete: kutya számára esszenciális aminosavak (arginin, hisztidin, isoleucin, leucin, lizin, methionin, fenilalanin, threonin, tryptophan, és valin) a növényi eredetű ételekben is megtalálhatók.

A kutyának tehát nem alapanyag, hanem tápanyagszükséglete (aminosav, zsírsav, vitamin, ásványi anyag) valamint energiaigénye van, és ezek tisztán növényi étrenddel is kiegészíthetők.

A szerző nem azt állítja, hogy a vegán étrend jobb és egészségesebb, mint a hús-alapú étrend, hanem azt, hogy ez egy minden szempontból megfelelő alternatíva, amely ugyan olyan egészséges, mint a másik.

A vegán étrend természetellenes, ezért nem megfelelő kutya számára.

Az, hogy a vegán étrend nem természetes, nem egyenlő azzal, hogy nem megfelelő, ez csupán egy téves következtetés. A nem természetes is megkérdőjelezhető: a kutya közelebb áll a mindenevőkhöz, mint a ragadozóhoz. Bár a farkastól származik, az ember mellé szegődve 14.000 éve jobbára növényi alapú maradékon élt, ami egyben egy erős szelekciós nyomás is volt a táplálkozási szokásaira, és az emésztőrendszerére. Ezért nem állítható, hogy a ragadozó étrend a természetes számára.

Hogy néz ki egy vegán menü?

Egy 30 kg-os, átlagos fizikai aktivitású kutyára számolva:

279 g főtt rizs

172 g főtt szójabab

100 g főtt édesburgonya

99 g főtt lencse

78 g főtt zab

14 g (1 ek) kukoricaolaj

1250 g Ca-citrát

15 mg cink

500 mg methionin

1 multivitamin tabletta

6 g L-karnitin

3 g taurin

Ez összesen 742 g, energiatartalma 1040 kcal, víztartalma 69%, CH tartalma 58% (148 g), zsírtartalma 26% (31 g), fehérjetartalma 16% (48 g).

Bár a blognak nem célja a kritizálás, most mégis teszek néhány megjegyzést.

- Mivel a menühöz mesterségesen, kapszula formájában adják hozzá a methionint (esszenciális aminosav), és vitaminok, nyomelemek pótlására is szükség van, nem igaz az a megállapítás, hogy a növényi alapanyagok minden szükséges tápanyagot biztosítanak a kutyának. Számomra ugyanis ez azt jelentené, hogy semmilyen esszenciális tápanyagot nem kell mesterségesen az ételhez adagolni.

- A fenti menüben szereplő hat táplálék kiegészítő okán ezt akkor sem nevezhetjük természetesnek, ha elfogadjuk azt az érvet, hogy a „természetes” nem a ragadozót, hanem a mindenevőt jelenti.

- Az etikai és környezeti megfontolásoknál felsorolt érvek megfontolandók és fontosak, de hiányosak. A növénytermesztésben valóban sok peszticidet használnak, de ez igaz az emberi (és kutya) fogyasztásra termelt szójára, zabra, árpára is, a génmódosításról nem is beszélve.

- A 16% - 48 g fehérje kevés!!! A kutya felvett napi emészthető nyersfehérje mennyiségnek átlagosan 4,8 g/testsúly kg-nak kell lennie, tehát egy 30 kg-os kutyának 144 g felvett fehérjére van szüksége.

- Ha a kutyáknak a vegán és a hús között kell választani, utóbbit választanák, és ezt illik tiszteletben tartani. Érdemes kipróbálni, melyik tálból esznek szívesebben: amelyikben főtt szója kocka, vagy amelyikben hús van.

A vegán étrendre vonatkozóan sosem lesznek személyes tapasztalataim, nem fogom kipróbálni, mert nem értek egyet vele.

Sovány vagy kövér?

Mikor számít soványnak, illetve mikortól kövérnek a kutya?

Sovány – a bordák, a csigolyanyúlványok, lapockacsúcs, csípőcsont, ülőgumók már távolról is látszanak. A testen nincs semmilyen látható zsírszövet, az izmok tömege láthatóan csökkent.

Vékony – a bordák könnyen kitapinthatók és láthatóak, a testen nincs tapintható zsírszövet. Az ágyéki csigolyák nyúlványa látható, a csípőcsont kevésbé feltűnő, az ülőgumó nem látható. Felülről nézve a derék láthatóan beesett, oldalról a has jól felhúzott.

Ideális –a bordák, a csigolyanyúlványok, lapocka, a külső csípőszöglet és az ülőgumó nem rajzolódnak ki, de könnyen kitapinthatóak. A bőr alatt vékony zsírréteg tapintható. Oldalról nézve a has vonal felhúzott, felülről nézve a derékvonal jól kirajzolódik.

Mérsékelten elhízott – a bordák még kitapinthatóak, de nem láthatóak. A mellkason, a hát alsó részén és a farok tőnél zsírréteg tapintható. A has vonal rendszerint leereszkedett.

Kövér – a nyakat, mellkast, hátat vastag zsírréteg fedi, melyen keresztül a bordák, lapocka, csípő alig tapintható. A farktő elzsírosodott. Felülről nézve a derékvonal kiszélesedett, oldalról nézve a has vonal eltűnt.

Bau House Dog Cafe

A Bau House Dog Cafe Dél-Koreában, Szöulban található. Tekintettel a koreai konyha és a kutyák kapcsolatára, van ebben némi feketehumor. Megnyugtatok mindenkit, a kutyák nagy becsben tartott vendégek, nem alapanyagok.

Képek innen és innen.
További képek itt.

Nyers koszt a gyakorlatban

Létezik Angliában egy Tarr Béla drótszőrű magyar vizsla kennel - Belatarr Hungarian Wirehaired Vizsla -, és igen, a filmrendezőről kapták a nevüket. Phoenix és Mingus már kölyökként nyers menüt kaptak napi két alkalommal, ami mellett kitűnő fizikumú, jó emésztésű, érzelmileg kiegyensúlyozott vizslákká serdültek, amit kiállítási eredményeik is igazolnak.

Némi tapasztalati kísérletezés után a következő menüt kapják. A reggeli séta után 435 g darált hús, ami lehet marha, bárány, pacal, belsőség. E mellé hat evőkanál pürésített zöldség és gyümölcs, kiegészítőként almaecet, olívaolaj, teljes tej (kecske vagy tehén), "zöld por" (zöld alga, lucerna, és petrezselyemzöld). Alkalmanként kapnak házi tojást és túrót is.
Az esti séta után kapnak két csirke farhátat vagy hasított baromfit, vagy ezzel megegyező súlyú csirke- vagy pulykaszárnyat. Rágcsálásra, fogtisztításra néha nagyobb csontokat.

Az almaecetet először furcsállottam, de kissé utánaolvasva a hatásának már érthetővé vált: baktériumölő hatása van, tisztítja és regenerálja a szervezetet, ezért fogyasztják szívesen az állatok is gyakran a lehullott érett almát. (Ezt magam is tanúsíthatom, legtöbb kutyánk rendszeresen vadászik rájuk az almafa alatt.) Nyers hús etetésénél tehát a baktériumölő hatás miatt lehet szükség rá.
Teljes tehéntejet én nem adnék, eddig mindenütt azt olvastam, hogy a kutyák nem tudják megemészteni a tejcukrot, ezért hasmenést okoz, de savanyított formában már adható. A kecsketejben jóval kevesebb laktóz van mint a tehéntejben, de van benne, így azt is érdemes savanyítani.

Ne főzzünk? Adjuk nyersen?

A BARF (Biologically Appropriate Raw Food vagy Bones And Raw Food, vagy Bones and Raw Flesh rövidítése) vagy Raw Diet étrend elterjedése egyfajta tiltakozásként, a száraztápok elleni fellépésként indult Ausztráliában és az USA-ban. Egyre több kutyatulajdonosnak kellett ugyanis szembesülnie kedvencének emésztési problémáival, gyulladásos bélbetegségével, állandósult hasmenésével, fogkövességével, melyek hátterében sokszor egyértelműen azonosítható a gabona allergia, és a rágás hiánya.

A BARF, vagyis nyers koszt lényege, a különféle nyers csontos hús – lehetőleg egészben, vagy nagyobb darabokban történő etetése zöldséggel, gyümölccsel kiegészítve. A BARF étrendben nem szerepel gabona, vagy semmilyen ebből készült étel (tehát tészta sem). A hús legtöbbször csirke, de tetszés szerint lehet bárány, marha, vadhús, kacsa, nyúl, sertés, hal.

A mozgalommá terebélyesedett étrend Dr. Ian Billinghurst nevéhez köthető, aki Juliette de Bairacli Levy, ausztrál „füvesasszony” 1930-ban, a kisállatok holisztikus táplálásáról írt könyveit alapul véve 1993-ban publikált e témában először.

A BARF egyik alaptétele, hogy a kutyák emésztőrendszere nehezen küzd meg a gabonafélék emésztésével; míg a farkasok, vagy a vadkutyák természetes étrendjében a hús mellett szerepel némi zöld, vagy gyümölcs, a gabonaféléket nem keresik. A kutyák emésztőrendszere az ehhez szükséges enzimek hiányában nem is képes megemészteni a gabonákat. A száraztápok emellett a fogra ragadva ideális körülményeket teremtenek a fogkövességet, ínygyulladást okozó baktériumok megtelepedésének és szaporodásának.

Egy tipikus BARF étrend 60-80%-os nyers csontos húsosból (melynek mintegy 50% hús, pl. csirke nyak-, hát és a szárnyak) és 20-40% gyümölcsből, zöldségből, belsőségekből, tojásból, tejtermékekből áll. Ehhez adható csukamájolaj, vagy valamilyen halolaj, az Omega-3 zsírsav pótlására.

A BARF étrend bevezetésének tapasztalatairól a kutyatartók levelezőlistákon, fórumokon osztják meg egymással, és az érdeklődőkkel tapasztalataikat. A legjellemzőbb változások között említették:

• A kutyának nincs „kutyaszaga”.
• A csontos, porcos, nagyobb húsdarabok rágása, tépése természetes fogkefeként is funkcionál, erősíti az állkapocs, a nyak és a váll izmait.
• A rágással eltöltött idő alatt a gyomor felkészül a táplálék megemésztésére, az emésztőnedvek termelődésére.
• Kevesebb, szilárdabb széklet.
• Csökkenő állatorvosi költségek.
• A nyers étrend olcsóbb, mint a konzerv, vagy táp.
• A kölykök fejlődése kiegyensúlyozottabb, egyenletesebb, a nyers étrend mellett nem jelentkezik a csontokat, izületeket megterhelő gyors növekedés.
• A nyers koszttal megakadályozhatjuk, hogy a kutya habzsolja az ételt, vagy fuldokoljon tőle. Ha rágnia kell, lassabban fog enni.
• A korábban enervált, lustább mozgású kutyák „életre kelését”, a korábbinál sokkal mozgékonyabbak, energikusabbak lesznek.
• Megszűnnek az allergiás tünetek.
• Jelentősen csökkennek, vagy megszűnnek az izületi gyulladások, fájdalmak.
• A kutya jól tartja a normál súlyát.
• Megszűnik a kellemetlen kutyaszag.
• Hosszabb életűek lesznek.
• A szukák jobban viselik a vemhességet.

Ellenzői szerint a nyers húsban lévő baktériumok megbetegítik a kutyát, ám a hívek szerint ez nem reális veszély, hisz baktériumok mindenütt vannak. A kutya erős immunrendszerrel rendelkezik, és mindenfajta baktérium elpusztítására képes, ezért az egészséges nyers hús a kutyának nem árt. Salmonella, E-coli, stb. valóban előfordulhat a nyers húsban, de ugyan úgy megtalálhatók a hűtőszekrényben, a mosogatóban, padlón, a kertben, az autón, vagy a parkban.

Ellenérvként szerepel a csontok okozta fogtörés, bélelzáródás, bélperforáció, gasztroenteritis, a hívek szerint ezek azonban ritkábban jelentkeznek, mint a fogkövesedés és annak következményei, és az éles, szilánkos törés inkább a főtt csontokra jellemző.

Főzzünk! - Étrend minták

A házilag összeállított kutyamenü napi adagja szintén némi kísérletezést kíván meg. A már említett, a testsúly 2-3%-nak – kölyköknél a 10%-nak – megfelelő adag csak irányadó, a mennyiség a testsúlytól, időjárástól, a kutya anyagcseréjétől és egészségi állapotától, életkorától is függ, a vemhes, szoptatós, és kölyökkutya pedig külön odafigyelést igényel (bővebben később). Attól is függ, hogy a kaja mennyire sovány vagy zsíros, illetve mennyi benne a CH.

Dr. Fodor Kinga: Mit egyen a kutyám? c. könyvében találtam táblázatokat a napi átlagos mennyiségekről, íme:

TESTSÚLY (Kg)	SOVÁNY KOSZT (gramm)	ZSÍROSABB KOSZT (gramm)
5	250-300	200-250
10	450-550	350-400
15	550-750	450-550
20	700-950	600-650
25	850-1100	700-750
30	950-1300	800-850
35	1000-1500	900-950
40	1200-1600	1000-1100
45	1300-1750	1050-1150
50	1400-1900	1100-1250
55	1500-2000	1150-1300
60	1600-2100	1200-1350

Hogy néz ki mindez a gyakorlatban? Egészséges, megerőltető munkát nem végző, felnőtt kutya esetén a könyv 50% fehérjehordozó – 40% energiahordozó – 10% zsírt javasol, és ennek az aránynak megfelelő recepteket közöl. Kiindulási alapnak érdemes átnézni és kipróbálni őket. Én ennél magasabb fehérjetartalom-párti vagyok (fehérjehordozó minimum 60% - CH max. 25%), annál is inkább, mert a kutyáim sokat mozognak, így ezekben a receptekben a CH rovására emelem a fehérjét, és kismértékben a zöldséget is.

Étrend minták a fenti könyvből (1kg-nyi mennyiségre vonatkoztatva):

a)
500 gr főtt csontos húsdarálék

400 g főtt tészta/burgonya/rizs/kukoricadara/köles/szikkadt kenyér

100 g főtt zöldségkeverék

1-2 ek. zsír vagy olaj

1-2 kávéskanál só

b)
450 g bőrsajt, hurka vagy lecsókolbász

50 g sovány túró

300 g főtt tészta/burgonya/rizs/kukoricadara/köles/szikkadt kenyér

150 g főtt répa vagy vegyes zöldség

50 gr zsiradék

1 mk só

c)
500 g főtt csontos csirkeaprólék (csirkefej vagy farhát)

400 g főtt barna rizs v. teljes kiőrlésű lisztből készült tészta

100 g főtt zöldségkeverék

1 db nyers alma reszelve

1-2 kávéskanál só

d)
300 g sült vagy főtt szálkamentes halhús

100 g olajos hal a levével együtt

400 g főtt tészta/burgonya/rizs/kukoricadara/köles/szikkadt kenyér

1 főtt tojás

150 g főtt répa vagy vegyes zöldség

1 mk só

2-3 ek búzakorpa

e)
500 g főtt csirkefarhát

400 g főtt tészta/burgonya/rizs/kukoricadara/köles/szikkadt kenyér

1 alma nyersen, reszelve

100 g főtt zöldség

1-2 ek búzakorpa

f)

400 g főtt vagy sült sovány hús csont nélkül

400 g főtt tészta/burgonya/rizs/kukoricadara/köles/szikkadt kenyér

150 g főtt vegyes zöldség

50 g zsiradék

1-2 ek. búzakorpa

1 mk só

g)

500 g főtt vegyes belsőség (tüdő, szív, vese, máj, légcső, stb.)*

400 g főtt tészta/burgonya/rizs/kukoricadara/köles/szikkadt kenyér

100 g főtt vegyes zöldség

2-3 ek. zsiradék

1 alma reszelve

2-3 ek. búzakorpa

1-2 mk. só

* Ne legyen benne sok máj, hasmenést okoz, sajnos ki van próbálvaJ

300 g csontos darálék

50 g sajt

1 tojás

400 g főtt tészta/burgonya/rizs/kukoricadara/köles/szikkadt kenyér

150 g főtt répa vagy vegyes zöldség

50 g főtt zabpehely

2-3 ek. zsír

1-2 mk. só

Az adagolással kapcsolatban a szerző a következőt írja: „Általánosságban elmondható, hogy a jól összeállított házi kosztból annyi a kutya napi adagja, amennyit egyszerre, jó étvággyal elfogyaszt.” Én viszont több kutyámnál is azt tapasztaltam, hogy sokkal többet meg tudnak enni jó étvággyal, mint amennyi beléjük fér, és a fölösleget kis idő múlva szépen kihányják. Vagyis mohó zabagépeknél érdemes kimérni az adagot, és csak akkor kapjon ennél többet, ha fogyni kezdene.