2010. szeptember 24., péntek

A gabona mizéria


[Az egyszerűség kedvéért gabona fogalmába a búza, rozs, árpa, zab mellett a rizst a kukoricát is beleértem.]

Ahogy arra már többször utaltam, a tápok többsége sok gabonát tartalmaz, de  kell-e a kutyának gabona?

A tápgyártók zöme szerint igen, hisz a gabona kiváló szénhidrát forrás. Ezt hallva azonnal felmerül bennem a kérdés: miért nem tüntetik fel a szénhidrát tartalmat a tápokon, ha olyan fontos? Csak nem azért, mert a táp jórészt magas szénhidráttartalmú gabonából áll, az állati fehérje rovására? (Elérheti a 40-70%-ot.)

Az ellenzők szerint nem, mert:
- a kutya emésztőrendszere nem a gabonák megemésztésére van tervezve, vagyis nem emésztik meg.
- a tápokban lévő gabonák a kutya számára semmilyen fontos tápanyagot nem tartalmaznak.
- sokszor az emberi fogyasztásra alkalmatlan, pl. magas fuzárium tartalmú gabonákat használják a gyártók, márpedig a fuzárium, és egyéb penészgombák a kutyának is árthatnak.
- a gabona gyakran okoz táplálékallergiát.

Mérsékeltebb vélemények szerint a gabonák emészthetősége és alacsony tápanyagtartalma nem minden gabonára igaz (a rizst és a zabot a kutya is könnyen megemészti), illetve sok múlik azon, hogy a gabonaszem mely részét használják fel a gyártás során. A durvábbra, vagy lisztté őrölt teljes gabonaszemek értékes vitaminokat tartalmaznak, tehát ezek jelenlétét nem kifogásolják. A gyakorlat azonban az, hogy a gabona feldolgozás melléktermékei kerülnek a tápba (pl. a sikér), ezekben már szinte semmilyen hasznosítható tápanyag nincs.

A gabona-pártiak fő érve tehát a szénhidrát forrás, de kell-e a kutyakajába szénhidrát (CH)?
Mellette szóló vélemény egy szuperprémium táp tájékoztatójából: Igen, mert a táplálékkal bevitt CH kulcsfontosságú energiaforrás a kutyák számára. (Néhány sorral arrébb pedig azt írják, a zsírok 2x annyi energiát szolgáltatnak, mint a fehérjék vagy a szénhidrátok, tehát mégsem biztos, hogy kulcsfontosságúak.)

Ellenvélemény egy másik gyártótól: Nem, mert a ragadozók számára az elsődleges energiaforrás a zsír és a fehérje, tehát a kutya számára a szénhidrát nem alapvető tápanyag, amennyiben elegendő fehérjét és zsírt kap.

Ezt a véleményt támasztja alá az NRC (National Research Counsil - Nemzeti Kutatási Tanács) 2006-os, és az AAFCO 2008-as állásfoglalása is, ami egyben azt is leszögezi, hogy fehérjével nem lehet a kutyákat túletetni.

Hogy ne csak amerikai irodalmat idézzek; egy agrárfőiskola állatélettani- és egészségtani tanszékre írt szakdolgozatban olvasható az alábbi részlet:  „A kutyák minimális szénhidrátszükséglete nem ismeretes. Különböző vizsgálatok valószínűsítik, hogy a kutya eltartható szénhidrátmentes táplálékon, ha elegendő mennyiségű glükóz-prekurzort (aminosavakat, glicerint) tartalmaz ahhoz, hogy az anyagcseréhez nélkülözhetetlen szőlőcukrot előállítsa.” […] A kutya számára a szénhidrát - noha élettanilag esszenciális tápanyag - nem tekinthető a tápok, illetve diéták nélkülözhetetlen összetevőjének. Valószínűsíthető, hogy a kutya mája - több más emlős állattól eltérően nagyobb mértékben képes glükoneogenezis során elegendő mennyiségű glükózt előállítani az aminosavak és a glicerin felhasználásával. Természetesen szénhidrátmentes táplálás esetén lényegesen több fehérjét és zsírt kell etetnünk az állatokkal ahhoz, hogy szervezetük számára a glükóz-perkurzorok elegendő mennyiségben álljanak rendelkezésre.” 
(A dolgozat 1996-ban készült, tehát 10 évvel megelőzi az NRC állásfoglalását. Kiemelés tőlem.)

Visszatérve az alapkérdésre: a kutyáknak nem kell gabona.
Nem arról van szó, hogy a gabona árt a kutyának – kivéve, ha valamelyikre allergiás, ez esetben valóban árt nekik. A tápokban lévő gabona mennyisége, azaz az oly sokat hivatkozott magas CH tartalom árt nekik, mert hizlal, mert cukorbetegséget okoz. A gabona szerepe ugyanis nem az, hogy energiát szolgáltasson a kutyának, hanem a bennük lévő vitamin, ásványi anyagok miatt lehetnek hasznosak.

6 megjegyzés:

  1. Nem egyszerű a kérdés, gabonára nem feltétlenül, de szénhidrátra, mint energiaforrásra szükség van. A fehérje értékes összetevőit energiaforrásnak használni pocsékolás, ráadásul idő és energiaigényes folyamat. A szénhidrátok előnye még, hogy gyorsan mobilizálható energiát ad (magas a glikémiás indexe), ami egy munkakutyánál, erőteljes igénybevétel esetén nem utolsó szempont. Persze a szénhidráttartalom nem mehet a fehérje rovására, mert az tényleg nem helyettesíthető mással. A túlsúlyos kutyák diétája rendszerint fehérje dús, alacsony zsír és szénhidráttartalmú, hogy beinduljon a zsírbontás. Csak legvégső esetben kezdi el a szervezet a fehérjebontást energiafelhasználásra, kizárólag súlyos éhezés esetén. A glükoneogenezist tehát a természet vészhelyzetre tartja fent. Figyelemre méltó, hogy az idegsejtek energiaforrása kizárólagosan a glükóz, amit fiziológiásan még a húsevők is az elfogyasztott táplálék szénhidráttartalmából nyernek. Nem arról van szó tehát, hogy a kutyák szénhidrátmentes táplálkozás mellett ne tudnának életben maradni, hanem arról, hogy ez "vészhelyzeti üzemmód", ráadásul drága is...A gabona gyakori allergén, de nem a szénhidrát okozza, hanem a benne lévő fehérjék. A ragadozók tápcsatornája feldolgozatlan formában valóban nem alkalmas a gabonák emésztésére, így a gabona minősége és a gyártástechnológia fontos minőségi szempont a tápkészítésnél.

    VálaszTörlés
  2. A "kell CH" kontra "nem kell CH" kérdéssel kapcsolatban időközben rábukkantam egy érdekes, magyar nyelvű cikkre is, ebből egy részlet:
    "Emberi atléták esetében a magas szénhidráttartalmú étrend megnöveli a teljesítőképességet, mivel nő az izmokban a glikogén mennyisége. A szénhidrátokat azonban (keményítő, cukor, cellulóz és maltóz) a kutyák az alacsony amiláz enzim-aktivitásuk miatt csak korlátozottan tudják megemészteni. Ráadásul a szénhidrátok a kutyák izmaiban túlzott glikogén-készletek felhalmozódását és anaerobikus katabolizmusát (lebontását) okozhatják, ezzel pedig a tejsav veszélyes túltermelődését segíthetik elő. A magas tejsavtartalom a kutya izmainak fájdalmas megfeszüléséhez és egyéb kiegyensúlyozatlanságokhoz vezethet. Mindez csökkenti hosszabb távon a teljesítményt, és nagy mértékben megnöveli az alacsony vércukor- és glukózszint kialakulásának a kockázatát. Kutyáknál inkább a magas zsírtartalmú és egyben alacsony szénhidráttartalmú étrend növeli meg a teljesítményt."
    A teljes cikk itt olvasható: http://www.arcticriver.hu/oldal/hogyan-etessuk-a-dolgozo-munkakutyakat_
    (Érdemes elolvasni!)
    Hasonló tapasztalatokról - azaz a kutyák energiaszükségletét elsősorban zsírok formájában kell biztosítani - számoltak be régi szánhúzóversenyző ismerőseink is, tapasztalataik szerint "a tésztától nem bírja a pályát". Ők egy koncentrált zsíros húslevest adtak verseny előtt, verseny közben a kutyáknak.
    Az NRC kiadványára (http://www.nap.edu/openbook.php?record_id=10668) épülő cikkéből idézek még: "The dog's metabolism is very proficient at hydrolizing glycogen from protein sources, so large amounts of carbohydrates are not required in the diet."

    Misi kutyám glutén allergiás volt, mire ez kiderült, csonttá soványodott, szó szerint, már menni is alig tudott. Húst, májat és zöldséget kapott (azaz csak minimális CH-t), ettől szépen összeszedte magát, erőre kapott.

    A gabonában értelemszerűen nem a CH az allergén, hanem a glutén, én is így értettem - vagy legalább is így akartam érteni.

    VálaszTörlés
  3. Igaz, kár volt belekeverni a munkakutyás dolgot. Csak arra akartam utalni, hogy a fehérje nem energiaforrásnak való, sokkal fontosabb szerepe van annál. A zsír valóban a legkoncentráltabb energiaforrás és a cikk meggyőzött, hogy a kutyák kiválóan hasznosítják. Csakhát avasodik... A száraztápba nem lehet akármennyit beletenni és a tartósítószereket sem szeretjük a tápokban. Nem is olyan egyszerű ez a kényelmes száraztápos, de minden tekintetben megfelelő kutyatáp beszerzése. A 30 % körüli ideális fehérje tartalom stresszhelyzetben új hasznos infó. Én is úgy gondolom, hogy elsősorban fehérje és zsír kell a kutyáknak, de nem hiszem, hogy nulla szénhiráttal. Hiszen az izomszövet és a máj is tartalmaz glikogént, ami szénhidrát. Csak a nulla szénhidrátot tartottuk erős túlzásnak és kívántunk reagálni.
    Nálunk a cica tápallergiás, szerencsére a kutyáknál még nem jártuk végig ezt a tortúrát. Misi kutya végül mit kapott? Maradtatok a hús, máj, zöldség kombinációnál? A vérből kimutatós allergiatesztet ti megcsináltattátok? Ami sokak szerint túlérzékeny és rendszerint 20-30 allergén is pozitív lesz... Amivel persze már nem sok mindent lehet kezdeni. Nem tudok dönteni...

    VálaszTörlés
  4. Nem is lehet kizárni a szénhidrát bevitelt, hisz valamennyi rost mindenképpen kell, és a gyümölcsökben, zöldségekben is van valamennyi. Sőt, az általam nagyon jónak tartott Acanában is van zab, meg édesburgonya, meg rizses formulájuk is van. Az aránya azonban jóval kevesebb, mint a legtöbb tápban, max. 20%.
    Valóban nagyon nehéz tápot választani!
    Misi allergiáját én állapítottam meg; a glutént zártam ki először az étrendjéből, és szerencsére épp ez volt a gond. Soha többé nem kapott tápot; halat, csirkét, kevés májat, túrót, zöldségek közül kelkáposztát, kelbimbót, brokkolit, kevés krumplit, cukkinit, valamint almát, sütőtököt kapott, amit lenolajjal, kókuszreszelékkel dúsítottam.
    Nekem rendes a dokim, elmagyarázta, hogy semmi értelme az allergiatesztnek (azért mert sok falspozitív eredményt ad), ahogy a bélből vett szövetmintának sem, mert ha pozitív is lesz, akkor is diéta kell, ami ezek nélkül is működött.

    VálaszTörlés
  5. Köszönöm, megnyugodotam, a lelkem mélyén motoszkált, hogy rossz gazdi vagyok, aki 50 ezer Ft nem hajlandó kiadni egy túlérzékeny vizsgálatért. Igyekszünk elvonni a leggyakoribb allergéneket, hátha szerencsénk lesz. Hypoallergén állatorvosi gyógytápokkal van tapasztalatotok?

    VálaszTörlés
  6. Nincs, majd a következő posztban részletesebben is írok erről.

    VálaszTörlés