Sosem voltak olyan szépek a kutyáim, mint amikor egy általános iskolából kaptuk maradék ételt. Nem moslékot. A konyhás nénik teljesen önzetlenül gyűjtötték nekünk a húsféléket, és bizonyos köreteket (rizst, párolt zöldségeket, főzeléket, kevés tésztát), sok hús – kevés köret arányban. Mindig előre megbeszéltük, mi lesz a heti menü, és melyikből nem kérünk (pl. mákos tészta). A diákok többsége nem ette meg a májat, a halat, a töltött csirkecombot és a párolt rizst, így ha ez volt a menü, Taxiék dőzsöltek. Kitűnő kondiban voltak, a szőrük fényes volt, energikusak voltak és jókedvűek. Ha nem volt kutyaképes kaja, ill. az iskolai szünetekben tápot kaptak vagy farhátat, és a hideg téli napok kivételével tartottunk heti egy koplaló napot is. Érdekes módon pontosan tudták melyik nap nincs vacsora, aznap nem is keresték, míg a többi napokon etetés előtt fél órával már határozottan célozgattak, hogy ennének már. Aztán vége lett az aranykornak, a suli konyháját egy vállalkozó vette át, más emberekkel.
Visszatekintve ez elmúlt 16 évre azt tapasztaltam, a gondosan összeállított, saját gyártmányú kutyakaja jobb, mint a tápok legtöbbje, csak a méregdrága tápok vetekednek vele. Így ha volt időm, főztem nekik.
Gondosan összeállított alatt elsősorban az alapanyagokat értem, bár nem hagyhatjuk figyelmen kívül a táplálkozási matekot sem, azaz nem árt tudni, hány kalóriára, mennyi fehérjére, zsírra, CH-ra van szüksége az ebnek (erről majd később).
A kutyamenü tervezéshez én először az alapanyag listát állítottam össze, aztán jöhet a számolás. A lista összeállításához elsőként azt érdemes tudni, mi az, ami nem kerülhet rá, és mi az, ami csak megszorításokkal.
Tiltott élelmiszerek
A csontról és a nyers disznóhúsról, nyers belsőségekről már írtam. Itt most csak annyival egészítem ki, hogy a csont elsősorban fogkefe legyen, ne a napi ételadag fő alkotórésze. A húsos csontból hosszabb főzéssel egy jó kis cuppogós, kocsonyás leves főzhető, ami viszont jól beépíthető az étrendbe, és a kutyák szeretik is.
Vöröshagyma és fokhagyma
A fokhagyma talán meglepő ezen a listán, mert nagyon sokan javasolják, és a kutyasüti receptek hozzávalóiban is gyakran szerepel. A fokhagyma és a vöröshagyma az allium fajhoz tartozik, és olyan hatóanyagot (disulfid) tartalmaznak, melyek a kutyák és macskák vörösvértesteinek pusztulását, a vörösvértestek oxigén-szállító kapacitásának csökkenését, vérszegénységet (haemolitikus anaemia) okozzák. Macskáknál hamarabb jelentkezik, mivel az ő vörösvértesteik rövidebb életűek.
Kisebb mennyiségű vöröshagyma még nem okoz ugyan látható tüneteket, de a vérképben már jelentkezik a hatása. Egy termetes fej hagyma pedig klinikai tüneteket is okozhat – minél kisebb termetű a kutya, annál inkább.
Fokhagymából a szakirodalomban a legkisebb toxikus adag a 2,5 mg/testsúly kg fokhagymakapszulából (ez koncentráltan tartalmazza a hatóanyagait), ennél már jelentkezhet alacsonyabb pulzus, és a megnövekedett vizeletürítés. Pontosan itt sem lehet tudni, mekkora adagnál jelentkeznek a problémák, egy helyütt 9 kilónként max. ½-1 gerezdet javasolnak naponta.
A vérszegénység tünetei: sápadt fogíny, gyengeség, levertség, szapora pulzus. Lehet hányás, hasmenés, és véres vizelet is.
Csoki, kakaó
Ki ne adott volna már csokit a kutyájának, és nem lett semmi baja. Én is adtam, illetve Taxi és Misi többször ellopta a csokimat. Szerencsések voltunk, és ma már sosem adok.
A kakaóbabban magas a teobromin mennyisége, ami a koffeinhez hasonlóan általános izgató hatást fejt ki. A szívdobogás frekvenciája éppúgy megnő, mint egy erős kávé hatására, sőt túl sok csokoládé fogyasztása esetén a vérnyomás is emelkedik, és a kutya szíve könnyen felmondhatja a szolgálatot. A kutya szervezete a teobromint sokkal lassabban bontja le mint az emberi szervezet, és ebben rejlik a csokoládé káros hatása. Egy tacskó méretű kutya 50 gr étcsokoládé elfogyasztása esetén már súlyos mérgezést szenved el, és összeomlik a keringése! A tejcsoki kevésbé mérgező, mint pl. a magas kakaótartalmú keserű csoki. de ezzel semmiképpen sem akarom azt sugallni, hogy azt szabad adni…
A teobromin mérgezés tünetei: remegés, gyengeség, szapora pulzus, szívritmus zavarok, hányás, hasmenés, láz, kóma.
Mazsola és szőlő
Visszafordíthatatlan veseproblémákat okozhat. A toxikus adag itt sem határozható meg pontosan, de az ismert adatok szerint testsúly kg-ként számított 10- 30 gr szőlő vagy mazsola már okozhat mérgezést. Sajnos a legtöbb kutya szereti, és önkiszolgáló módon a tőkéről is leeszi.
A szőlő „mérgezés” tünetei: hányás, hasmenés étvágytalanság, hasi fájdalom, csökkent vizeletmennyiség, gyengeség, részeges járás. A tünetek nagyjából 24 órával később jelentkeznek
Só – nagyobb mennyiségben felborítja a szervezet elektrolit háztartást.
Alkohol
Az etanol mérgező a kutyák számára, idegrendszeri károsodást és légzési problémákat okoz. A nyers élesztős tészta is erjed, van benne etanol!
Rothadt, penészes ételek
A romlott hús botulizmust okozhat, ennek tünetei: bénulás, alacsony pulzus, székrekedés, nincs vizelet.
A rothadt gyümölcs etanolt tartalmaz.
A penészgombák toxinjai izomremegést, görcsöket okozhatnak.
Ne hagyjuk kukázni a kutyát!
Makadám dió, avokádo – nálunk nem elterjedt, illetve viszonylag kevesekben merül fel, hogy ezzel etesse a kutyáját, de azért tudjuk róla, hogy tiltólistán vannak.
Xylitol
Édesítőszer, kutyáknál alacsony vércukor szintet, májkárosodást okozhat.
Nem mérgezőek, de…
Paradicsom
Izületi betegségben szenvedő kutyáknak nem ajánlott.
Hüvelyesek, kukorica szemek
Nehezen emésztik, így nem célszerű adni.
Nagyobb mennyiségben hasmenést okoz: máj, sütőtök. Mindkettő tele van tápanyaggal és vitaminnal, de csak mértékkel adjuk. Májból ne többet, mint napi 50 grammot vagy ne haladja meg az adag 5%-át, főtt sütőtökből pedig 1-2 evőkanállal.
Nagyon zsíros hús, étel
Egy adag is hányást, hasmenést okoz. Ha tartósan sok zsírt adunk, hasnyálmirigy gyulladást okozhat, és hizlal. Ha a kutyának bélgyulladása van/volt, szintén fogjuk vissza a zsírbevitelt.
Tejtermékek
A tejcukor a kutyáknál gyakran hasmenést okoz, ezért tehéntej formájában ne, inkább kefírt, joghurtot, túrót adjunk neki.
Burgonya
Sok helyütt olvastam, hogy a kutyák nehezen tudják megemészteni. A nyers krumpli keményítőtartalmát valóban nem, de a benne lévő fehérjét igen, így ha marad otthon krumplipüré, bátran adjuk. Nyersen ne.
Dobozolt halak: a tonhalkonzervekben állítólag sok a higany. Szardíniából, makrélából a natúr, és ne az olajos változatot válasszuk.
Nyers hal: Nagyobb mennyiség etetése esetén B1 vitamin hiány alakulhat ki, mert a halban lévő tiamáz elbontja.
Gabonafélék: rizst, zabot, kölest, hajdinát használjunk. A többiről már írtam, miért ne.
Tanácsot szeretnék kérni.11,5 éves bolognese kutyám lassan egy éve,hogy rágja a tappancsát.Először allergiára gyanakodott az orvos,de egyre csúnyább lett mind a 4 tappancsa.A mostani diagnózis:autoimmun betegség,ami szteroiddal enyhíthető.De erre olyan érzékeny,hogy egy 24 órás injekciótól a máj funkciók 50%-ot emelkedtek,ultrahang kimutatta a kissé megnövekedett májat.Ezt tudtuk,mert másfél éve a gerinc problémáira kapott szteroidot és hónapokig gyógyíttattam a máját.Én abban bízom,hogy étel allergiája van és nem autoimmun betegsége.Szeretném kikísérletezni,hogy mire allergiás.Ezt hogyan?Mit adjak neki enni és mennyit?Olvastam,hogy 8-12 hétig ugyan azt.Pl:sertéshúst,rizst,főtt zöldséget?Kissé túlsúlyos is,de ebből már lefaragtunk.Most 7,5 kg,ivartalanítás előtt 6-6,5 kg volt.Köszönöm a segítséget!
VálaszTörlés