2011. április 1., péntek

Sovány vagy kövér?

Mikor számít soványnak, illetve mikortól kövérnek a kutya?

Sovány – a bordák, a csigolyanyúlványok, lapockacsúcs, csípőcsont, ülőgumók már távolról is látszanak. A testen nincs semmilyen látható zsírszövet, az izmok tömege láthatóan csökkent.

Vékony – a bordák könnyen kitapinthatók és láthatóak, a testen nincs tapintható zsírszövet. Az ágyéki csigolyák nyúlványa látható, a csípőcsont kevésbé feltűnő, az ülőgumó nem látható. Felülről nézve a derék láthatóan beesett, oldalról a has jól felhúzott.

Ideális –a bordák, a csigolyanyúlványok, lapocka, a külső csípőszöglet és az ülőgumó nem rajzolódnak ki, de könnyen kitapinthatóak. A bőr alatt vékony zsírréteg tapintható. Oldalról nézve a has vonal felhúzott, felülről nézve a derékvonal jól kirajzolódik.

Mérsékelten elhízott – a bordák még kitapinthatóak, de nem láthatóak. A mellkason, a hát alsó részén és a farok tőnél zsírréteg tapintható. A has vonal rendszerint leereszkedett.

Kövér – a nyakat, mellkast, hátat vastag zsírréteg fedi, melyen keresztül a bordák, lapocka, csípő alig tapintható. A farktő elzsírosodott. Felülről nézve a derékvonal kiszélesedett, oldalról nézve a has vonal eltűnt.


2011. március 10., csütörtök

Bau House Dog Cafe

A Bau House Dog Cafe Dél-Koreában, Szöulban található. Tekintettel a koreai konyha és a kutyák kapcsolatára, van ebben némi feketehumor. Megnyugtatok mindenkit, a kutyák nagy becsben tartott vendégek, nem alapanyagok.










Képek innen és innen.
További képek itt.

2011. március 5., szombat

Nyers koszt a gyakorlatban

Létezik Angliában egy Tarr Béla drótszőrű magyar vizsla kennel - Belatarr Hungarian Wirehaired Vizsla -, és igen, a filmrendezőről kapták a nevüket. Phoenix és Mingus már kölyökként nyers menüt kaptak napi két alkalommal, ami mellett kitűnő fizikumú, jó emésztésű, érzelmileg kiegyensúlyozott vizslákká serdültek, amit kiállítási eredményeik is igazolnak.

Némi tapasztalati kísérletezés után a következő menüt kapják. A reggeli séta után 435 g darált hús, ami lehet marha, bárány, pacal, belsőség. E mellé hat evőkanál pürésített zöldség és gyümölcs, kiegészítőként almaecet, olívaolaj, teljes tej (kecske vagy tehén), "zöld por" (zöld alga, lucerna, és petrezselyemzöld). Alkalmanként kapnak házi tojást és túrót is.
Az esti séta után kapnak két csirke farhátat vagy hasított baromfit, vagy ezzel megegyező súlyú csirke- vagy pulykaszárnyat. Rágcsálásra, fogtisztításra néha nagyobb csontokat.

Az almaecetet először furcsállottam, de kissé utánaolvasva a hatásának már érthetővé vált: baktériumölő hatása van, tisztítja és regenerálja a szervezetet, ezért fogyasztják szívesen az állatok is gyakran a lehullott érett almát. (Ezt magam is tanúsíthatom, legtöbb kutyánk rendszeresen vadászik rájuk az almafa alatt.) Nyers hús etetésénél tehát a baktériumölő hatás miatt lehet szükség rá.
Teljes tehéntejet én nem adnék, eddig mindenütt azt olvastam, hogy a kutyák nem tudják megemészteni a tejcukrot, ezért hasmenést okoz, de savanyított formában már adható. A kecsketejben jóval kevesebb laktóz van mint a tehéntejben, de van benne, így azt is érdemes savanyítani.

2011. február 2., szerda

Ne főzzünk? Adjuk nyersen?

A BARF (Biologically Appropriate Raw Food vagy Bones And Raw Food, vagy Bones and Raw Flesh rövidítése) vagy Raw Diet étrend elterjedése egyfajta tiltakozásként, a száraztápok elleni fellépésként indult Ausztráliában és az USA-ban. Egyre több kutyatulajdonosnak kellett ugyanis szembesülnie kedvencének emésztési problémáival, gyulladásos bélbetegségével, állandósult hasmenésével, fogkövességével, melyek hátterében sokszor egyértelműen azonosítható a gabona allergia, és a rágás hiánya.


A BARF, vagyis nyers koszt lényege, a különféle nyers csontos hús – lehetőleg egészben, vagy nagyobb darabokban történő etetése zöldséggel, gyümölccsel kiegészítve. A BARF étrendben nem szerepel gabona, vagy semmilyen ebből készült étel (tehát tészta sem). A hús legtöbbször csirke, de tetszés szerint lehet bárány, marha, vadhús, kacsa, nyúl, sertés, hal.

A mozgalommá terebélyesedett étrend Dr. Ian Billinghurst nevéhez köthető, aki Juliette de Bairacli Levy, ausztrál „füvesasszony” 1930-ban, a kisállatok holisztikus táplálásáról írt könyveit alapul véve 1993-ban publikált e témában először.
A BARF egyik alaptétele, hogy a kutyák emésztőrendszere nehezen küzd meg a gabonafélék emésztésével; míg a farkasok, vagy a vadkutyák természetes étrendjében a hús mellett szerepel némi zöld, vagy gyümölcs, a gabonaféléket nem keresik. A kutyák emésztőrendszere az ehhez szükséges enzimek hiányában nem is képes megemészteni a gabonákat. A száraztápok emellett a fogra ragadva ideális körülményeket teremtenek a fogkövességet, ínygyulladást okozó baktériumok megtelepedésének és szaporodásának.
Egy tipikus BARF étrend 60-80%-os nyers csontos húsosból (melynek mintegy 50% hús, pl. csirke nyak-, hát és a szárnyak) és 20-40% gyümölcsből, zöldségből, belsőségekből, tojásból, tejtermékekből áll. Ehhez adható csukamájolaj, vagy valamilyen halolaj, az Omega-3 zsírsav pótlására.
A BARF étrend bevezetésének tapasztalatairól a kutyatartók levelezőlistákon, fórumokon osztják meg egymással, és az érdeklődőkkel tapasztalataikat. A legjellemzőbb változások között említették:
  • A kutyának nincs „kutyaszaga”.
  • A csontos, porcos, nagyobb húsdarabok rágása, tépése természetes fogkefeként is funkcionál, erősíti az állkapocs, a nyak és a váll izmait.
  • A rágással eltöltött idő alatt a gyomor felkészül a táplálék megemésztésére, az emésztőnedvek termelődésére.
  • Kevesebb, szilárdabb széklet.
  • Csökkenő állatorvosi költségek.
  • A nyers étrend olcsóbb, mint a konzerv, vagy táp.
  • A kölykök fejlődése kiegyensúlyozottabb, egyenletesebb, a nyers étrend mellett nem jelentkezik a csontokat, izületeket megterhelő gyors növekedés.
  • A nyers koszttal megakadályozhatjuk, hogy a kutya habzsolja az ételt, vagy fuldokoljon tőle. Ha rágnia kell, lassabban fog enni.
  • A korábban enervált, lustább mozgású kutyák „életre kelését”, a korábbinál sokkal mozgékonyabbak, energikusabbak lesznek.
  • Megszűnnek az allergiás tünetek.
  • Jelentősen csökkennek, vagy megszűnnek az izületi gyulladások, fájdalmak.
  • A kutya jól tartja a normál súlyát.
  • Megszűnik a kellemetlen kutyaszag.
  • Hosszabb életűek lesznek.
  • A szukák jobban viselik a vemhességet.
Ellenzői szerint a nyers húsban lévő baktériumok megbetegítik a kutyát, ám a hívek szerint ez nem reális veszély, hisz baktériumok mindenütt vannak. A kutya erős immunrendszerrel rendelkezik, és mindenfajta baktérium elpusztítására képes, ezért az egészséges nyers hús a kutyának nem árt. Salmonella, E-coli, stb. valóban előfordulhat a nyers húsban, de ugyan úgy megtalálhatók a hűtőszekrényben, a mosogatóban, padlón, a kertben, az autón, vagy a parkban.
Ellenérvként szerepel a csontok okozta fogtörés, bélelzáródás, bélperforáció, gasztroenteritis, a hívek szerint ezek azonban ritkábban jelentkeznek, mint a fogkövesedés és annak következményei, és az éles, szilánkos törés inkább a főtt csontokra jellemző.

2011. január 18., kedd

Főzzünk! - Étrend minták

A házilag összeállított kutyamenü napi adagja szintén némi kísérletezést kíván meg. A már említett, a testsúly 2-3%-nak – kölyköknél a 10%-nak – megfelelő adag csak irányadó, a mennyiség a testsúlytól, időjárástól, a kutya anyagcseréjétől és egészségi állapotától, életkorától is függ, a vemhes, szoptatós, és kölyökkutya pedig külön odafigyelést igényel (bővebben később). Attól is függ, hogy a kaja mennyire sovány vagy zsíros, illetve mennyi benne a CH.

Dr. Fodor Kinga: Mit egyen a kutyám? c. könyvében találtam táblázatokat a napi átlagos mennyiségekről, íme:

TESTSÚLY

(Kg)

SOVÁNY KOSZT

(gramm)

ZSÍROSABB KOSZT

(gramm)

5

250-300

200-250

10

450-550

350-400

15

550-750

450-550

20

700-950

600-650

25

850-1100

700-750

30

950-1300

800-850

35

1000-1500

900-950

40

1200-1600

1000-1100

45

1300-1750

1050-1150

50

1400-1900

1100-1250

55

1500-2000

1150-1300

60

1600-2100

1200-1350

Hogy néz ki mindez a gyakorlatban? Egészséges, megerőltető munkát nem végző, felnőtt kutya esetén a könyv 50% fehérjehordozó – 40% energiahordozó – 10% zsírt javasol, és ennek az aránynak megfelelő recepteket közöl. Kiindulási alapnak érdemes átnézni és kipróbálni őket. Én ennél magasabb fehérjetartalom-párti vagyok (fehérjehordozó minimum 60% - CH max. 25%), annál is inkább, mert a kutyáim sokat mozognak, így ezekben a receptekben a CH rovására emelem a fehérjét, és kismértékben a zöldséget is.

Étrend minták a fenti könyvből (1kg-nyi mennyiségre vonatkoztatva):


a)
500 gr főtt csontos húsdarálék

400 g főtt tészta/burgonya/rizs/kukoricadara/köles/szikkadt kenyér

100 g főtt zöldségkeverék

1-2 ek. zsír vagy olaj

1-2 kávéskanál só



b)
450 g bőrsajt, hurka vagy lecsókolbász

50 g sovány túró

300 g főtt tészta/burgonya/rizs/kukoricadara/köles/szikkadt kenyér

150 g főtt répa vagy vegyes zöldség

50 gr zsiradék

1 mk só



c)
500 g főtt csontos csirkeaprólék (csirkefej vagy farhát)

400 g főtt barna rizs v. teljes kiőrlésű lisztből készült tészta

100 g főtt zöldségkeverék

1 db nyers alma reszelve

1-2 kávéskanál só



d)
300 g sült vagy főtt szálkamentes halhús

100 g olajos hal a levével együtt

400 g főtt tészta/burgonya/rizs/kukoricadara/köles/szikkadt kenyér

1 főtt tojás

150 g főtt répa vagy vegyes zöldség

1 mk só

2-3 ek búzakorpa



e)
500 g főtt csirkefarhát

400 g főtt tészta/burgonya/rizs/kukoricadara/köles/szikkadt kenyér

1 alma nyersen, reszelve

100 g főtt zöldség

1-2 ek búzakorpa



f)

400 g főtt vagy sült sovány hús csont nélkül

400 g főtt tészta/burgonya/rizs/kukoricadara/köles/szikkadt kenyér

150 g főtt vegyes zöldség

50 g zsiradék

1-2 ek. búzakorpa

1 mk só



g)

500 g főtt vegyes belsőség (tüdő, szív, vese, máj, légcső, stb.)*

400 g főtt tészta/burgonya/rizs/kukoricadara/köles/szikkadt kenyér

100 g főtt vegyes zöldség

2-3 ek. zsiradék

1 alma reszelve

2-3 ek. búzakorpa

1-2 mk. só

* Ne legyen benne sok máj, hasmenést okoz, sajnos ki van próbálvaJ



300 g csontos darálék

50 g sajt

1 tojás

400 g főtt tészta/burgonya/rizs/kukoricadara/köles/szikkadt kenyér

150 g főtt répa vagy vegyes zöldség

50 g főtt zabpehely

2-3 ek. zsír

1-2 mk. só


Az adagolással kapcsolatban a szerző a következőt írja: „Általánosságban elmondható, hogy a jól összeállított házi kosztból annyi a kutya napi adagja, amennyit egyszerre, jó étvággyal elfogyaszt.” Én viszont több kutyámnál is azt tapasztaltam, hogy sokkal többet meg tudnak enni jó étvággyal, mint amennyi beléjük fér, és a fölösleget kis idő múlva szépen kihányják. Vagyis mohó zabagépeknél érdemes kimérni az adagot, és csak akkor kapjon ennél többet, ha fogyni kezdene.

2010. december 2., csütörtök

Főzzünk 2.

Nincs egyedüli üdvözítő módja a kutyák etetésének. Minden kutya egyedi, szükségleteit meghatározzák a genetikai adottságai, a napi mozgásmennyiség, egészségi állapot, időjárás, életkor. A kölykök etetése külön fejezet.

A megfelelő étrend összeállításához némi idő és próbálkozás kell, de ha betartunk bizonyos arányokat, és néhány alapszabályt, nem tévedhetünk sokat.

A kulcs, hogy változatos, friss, egészséges ételeket adjunk nekik, a megfelelő mennyiségben.

A változatosság azt jelenti, hogy sokféle ételt adjunk, pl. húst, halat, tojást, tejterméket, amihez kis mennyiségű zöldséget, gyümölcsöt, gabonát adhatunk.

A változatosság azt is jelenti, hogy többféle húst (pl. csirke, pulyka, nyúl, amit be tudunk szerezni)  és belsőséget (szív, máj, vese) adjunk, ezzel is szélesítjük a bevitt tápanyagok skáláját. Nem lehet minden egyes étkezés „komplett és kiegyensúlyozott”. Ez az embernél is így van, de arra figyelni, kell, hogy  néhány napon, max. egy héten belül megkapja a szükséges tápanyagokat és vitaminokat.

Fontos a kalciumpótlás. A nyers hús csontjában van elég, de ha az ételben nincs elég csont, pótolni kell.

Mennyit adjunk?

A testsúly 2-2,5%-a az adag súlya – ha kissé pufi, kezdjük 2%-kal, ha vékonyabb, 2,5%-kal, és közben figyeljük, hogy változik a súlya.
Intenzív mozgás és/vagy hideg időjárás esetén 3%, kölyökkutyáknál 10% legyen az adag súlya.

Az adag összeállításában ki kell kísérletezni a kutya igényeit leginkább kielégítő variációt.
Én azt tartom jó aránynak, ha a hús aránya nem megy 60% alá, és a szénhidráté 25% fölé.
Az összeállítás mindig legyen változatos, egyik alkotóelem se haladja meg az adag 50 %-át.

A bonyolultabb módja a számításnak, amikor a kutya energia- és fehérjeszükségletét kiszámítva kell összeállítani az adagot. Hogy kell kiszámítani? Itt olvasható róla bővebben.

Fehérjeforrások
Csak állati fehérjében gondolkodjunk! Az alábbiakból választhatunk:
Hús: ha csontos húst adunk, vegyük figyelembe a csont súlyát is. Kipróbáltam: 1,5 kg csirkefarháton 500 gr hús van, és szinte ugyan ez az eredmény jött ki kacsafarhátból is, itt 1,4 kg-ból nyertem fél kg húst.
Máj és egyéb belsőségek: arányuk a húsféléken belül ne haladja meg az 5%-ot. A máj nagyon sok tápanyagot és vitamint tartalmaz, de ne adjunk többet, mert hasmenést okoz. Más belsőség is adható, de kevésbé táplálóak, mint a máj.
A belsőségek között külön kategória a szív. Tömör izom, rendkívül tápláló, nagy a fehérjetartalma, aránya a húsféléken belül 5-10% legyen, nagyobb mennyiség hasmenést okozhat.
A sertéshúst kötelező főzni, szerintem a belsőséget is. A szárnyasokat nem feltétlenül, ha az emberi fogyasztásra is alkalmas, friss hús. Annál, amit kifejezetten kutyák számára szoktak kínálni, mindig felmerül bennem a gyanú, hogy valamilyen betegségben elhullott állatról van szó, ezeket ajánlott megfőzni a szalmonella és egyéb kórokozó veszély miatt. Bár a kutyák ellenállóbbak a szalmonellával szemben, mint az ember, azért nem a végtelenségig.
Hal: nyers vagy konzerv (natúr lében). Gyakran kapni halfejet, én nagyon szeretem (mármint a kutyáknak adni), sok rajta a hús, és súlyra kevés benne a csont. A B1 vitamin mizéria miatt heti 1, max. 2 alkalommal adjuk.
Tojás: a legalább lágyra főzött tojás jobban emészthető, mint a nyers.
Tejtermékek (túró, kefír, joghurt).

Szénhidrátok
Rizs, hajdina, zab/zabpehely, köles. Mindig főzve adjuk. Allergiás, izületi gyulladásban szenvedő, IBD-s kutyáknak inkább nem adjunk semmilyen gabonát.

Zöldségek, gyümölcsök
Fehérjetartalmuk csekély, de a bennük lévő rostok, antioxidánsok, nyomelemek, vitaminok miatt fontos és érdemes adni. Bármit használhatunk, ami nincs a tiltólistán. Én sokszor adok cukkinit, almát, körtét, káposztát, kelkáposztát, kelbimbót, céklát, sütőtököt, sárgarépát, kevés paradicsomot, és ha kapok olcsón, egy kis banánt. Néha adok főtt krumplit is, és ha éppen szezonja van, csicsókát. Kalóriadúsításként szoktam 1 evőkanál kókuszreszeléket főzni a zöldségekkel, vagy a húsokkal.
A könnyű emészthetőség miatt reszeljük le, és nagyon rövid párolás/blansirozás után adjuk őket. A sütőtököt, magas keményítőtartalmú burgonyát főzve kell adni.

Csont
A kalciumbevitel és a fogtisztítás miatt fontos adni, legalább hetente 2x. A túl sok csont székrekedést okoz.




2010. november 11., csütörtök

Főzzünk!


Sosem voltak olyan szépek a kutyáim, mint amikor egy általános iskolából kaptuk maradék ételt. Nem moslékot. A konyhás nénik teljesen önzetlenül gyűjtötték nekünk a húsféléket, és bizonyos köreteket (rizst, párolt zöldségeket, főzeléket, kevés tésztát), sok hús – kevés köret arányban. Mindig előre megbeszéltük, mi lesz a heti menü, és melyikből nem kérünk (pl. mákos tészta). A diákok többsége nem ette meg a májat, a halat, a töltött csirkecombot és a párolt rizst, így ha ez volt a menü, Taxiék dőzsöltek. Kitűnő kondiban voltak, a szőrük fényes volt, energikusak voltak és jókedvűek. Ha nem volt kutyaképes kaja, ill. az iskolai szünetekben tápot kaptak vagy farhátat, és a hideg téli napok kivételével tartottunk heti egy koplaló napot is. Érdekes módon pontosan tudták melyik nap nincs vacsora, aznap nem is keresték, míg a többi napokon etetés előtt fél órával már határozottan célozgattak, hogy ennének már. Aztán vége lett az aranykornak, a suli konyháját egy vállalkozó vette át, más emberekkel.

Visszatekintve ez elmúlt 16 évre azt tapasztaltam, a gondosan összeállított, saját gyártmányú kutyakaja jobb, mint a tápok legtöbbje, csak a méregdrága tápok vetekednek vele. Így ha volt időm, főztem nekik.

Gondosan összeállított alatt elsősorban az alapanyagokat értem, bár nem hagyhatjuk figyelmen kívül a táplálkozási matekot sem, azaz nem árt tudni, hány kalóriára, mennyi fehérjére, zsírra, CH-ra van szüksége az ebnek (erről majd később).

A kutyamenü tervezéshez én először az alapanyag listát állítottam össze, aztán jöhet a számolás. A lista összeállításához elsőként azt érdemes tudni, mi az, ami nem kerülhet rá, és mi az, ami csak megszorításokkal.

Tiltott élelmiszerek

A csontról és a nyers disznóhúsról, nyers belsőségekről már írtam. Itt most csak annyival egészítem ki, hogy a csont elsősorban fogkefe legyen, ne a napi ételadag fő alkotórésze. A húsos csontból hosszabb főzéssel egy jó kis cuppogós, kocsonyás leves főzhető, ami viszont jól beépíthető az étrendbe, és a kutyák szeretik is.

Vöröshagyma és fokhagyma
A fokhagyma talán meglepő ezen a listán, mert nagyon sokan javasolják, és a kutyasüti receptek hozzávalóiban is gyakran szerepel. A fokhagyma és a vöröshagyma az allium fajhoz tartozik, és olyan hatóanyagot (disulfid) tartalmaznak, melyek a kutyák és macskák vörösvértesteinek pusztulását, a vörösvértestek oxigén-szállító kapacitásának csökkenését, vérszegénységet (haemolitikus anaemia) okozzák. Macskáknál hamarabb jelentkezik, mivel az ő vörösvértesteik rövidebb életűek.
Kisebb mennyiségű vöröshagyma még nem okoz ugyan látható tüneteket, de a vérképben már jelentkezik a hatása. Egy termetes fej hagyma pedig klinikai tüneteket is okozhat – minél kisebb termetű a kutya, annál inkább. 
Fokhagymából a szakirodalomban a legkisebb toxikus adag a 2,5 mg/testsúly kg fokhagymakapszulából (ez koncentráltan tartalmazza a hatóanyagait), ennél már jelentkezhet alacsonyabb pulzus, és a megnövekedett vizeletürítés. Pontosan itt sem lehet tudni, mekkora adagnál jelentkeznek a problémák, egy helyütt 9 kilónként max.  ½-1 gerezdet javasolnak naponta.
A vérszegénység tünetei: sápadt fogíny, gyengeség, levertség, szapora pulzus. Lehet hányás, hasmenés, és véres vizelet is.

Csoki, kakaó
Ki ne adott volna már csokit a kutyájának, és nem lett semmi baja. Én is adtam, illetve Taxi és Misi többször ellopta a csokimat. Szerencsések voltunk, és ma már sosem adok.
A kakaóbabban magas a teobromin mennyisége, ami a koffeinhez hasonlóan általános izgató hatást fejt ki. A szívdobogás frekvenciája éppúgy megnő, mint egy erős kávé hatására, sőt túl sok csokoládé fogyasztása esetén a vérnyomás is emelkedik, és a kutya szíve könnyen felmondhatja a szolgálatot. A kutya szervezete a teobromint sokkal lassabban bontja le mint az emberi szervezet, és ebben rejlik a csokoládé káros hatása. Egy tacskó méretű kutya 50 gr étcsokoládé elfogyasztása esetén már súlyos mérgezést szenved el, és összeomlik a keringése! A tejcsoki kevésbé mérgező, mint pl. a magas kakaótartalmú keserű csoki. de ezzel semmiképpen sem akarom azt sugallni, hogy azt szabad adni…
A teobromin mérgezés tünetei: remegés, gyengeség, szapora pulzus, szívritmus zavarok, hányás, hasmenés, láz, kóma.


Mazsola és szőlő
Visszafordíthatatlan veseproblémákat okozhat. A toxikus adag itt sem határozható meg pontosan, de az ismert adatok szerint testsúly kg-ként számított 10- 30 gr szőlő vagy mazsola már okozhat mérgezést. Sajnos a legtöbb kutya szereti, és önkiszolgáló módon a tőkéről is leeszi.
A szőlő „mérgezés” tünetei: hányás, hasmenés étvágytalanság, hasi fájdalom, csökkent vizeletmennyiség, gyengeség, részeges járás. A tünetek nagyjából 24 órával később jelentkeznek

– nagyobb mennyiségben felborítja a szervezet elektrolit háztartást.

Alkohol
Az etanol mérgező a kutyák számára, idegrendszeri károsodást és légzési problémákat okoz. A nyers élesztős tészta is erjed, van benne etanol!

Rothadt, penészes ételek
A romlott hús botulizmust okozhat, ennek tünetei: bénulás, alacsony pulzus, székrekedés, nincs vizelet.
A rothadt gyümölcs etanolt tartalmaz.
A penészgombák toxinjai izomremegést, görcsöket okozhatnak.
Ne hagyjuk kukázni a kutyát!

Makadám dió, avokádo – nálunk nem elterjedt, illetve viszonylag kevesekben merül fel, hogy ezzel etesse a kutyáját, de azért tudjuk róla, hogy tiltólistán vannak.

Xylitol
Édesítőszer, kutyáknál alacsony vércukor szintet, májkárosodást okozhat.

Nem mérgezőek, de…

Paradicsom
Izületi betegségben szenvedő kutyáknak nem ajánlott.

Hüvelyesek, kukorica szemek
Nehezen emésztik, így nem célszerű adni.

Nagyobb mennyiségben hasmenést okoz: máj, sütőtök. Mindkettő tele van tápanyaggal és vitaminnal, de csak mértékkel adjuk. Májból ne többet, mint napi 50 grammot vagy ne haladja meg az adag 5%-át, főtt sütőtökből pedig 1-2 evőkanállal.

Nagyon zsíros hús, étel
Egy adag is hányást, hasmenést okoz. Ha tartósan sok zsírt adunk, hasnyálmirigy gyulladást okozhat, és hizlal. Ha a kutyának bélgyulladása van/volt, szintén fogjuk vissza a zsírbevitelt.

Tejtermékek
A tejcukor a kutyáknál gyakran hasmenést okoz, ezért tehéntej formájában ne, inkább kefírt, joghurtot, túrót adjunk neki.

Burgonya
Sok helyütt olvastam, hogy a kutyák nehezen tudják megemészteni. A nyers krumpli keményítőtartalmát valóban nem, de a benne lévő fehérjét igen, így ha marad otthon krumplipüré, bátran adjuk. Nyersen ne.

Dobozolt halak: a tonhalkonzervekben állítólag sok a higany. Szardíniából, makrélából a natúr, és ne az olajos változatot válasszuk.

Nyers hal: Nagyobb mennyiség etetése esetén B1 vitamin hiány alakulhat ki, mert a halban lévő tiamáz elbontja.

Gabonafélék: rizst, zabot, kölest, hajdinát használjunk. A többiről már írtam, miért ne.