Főzzünk 2.

Nincs egyedüli üdvözítő módja a kutyák etetésének. Minden kutya egyedi, szükségleteit meghatározzák a genetikai adottságai, a napi mozgásmennyiség, egészségi állapot, időjárás, életkor. A kölykök etetése külön fejezet.

A megfelelő étrend összeállításához némi idő és próbálkozás kell, de ha betartunk bizonyos arányokat, és néhány alapszabályt, nem tévedhetünk sokat.

A kulcs, hogy változatos, friss, egészséges ételeket adjunk nekik, a megfelelő mennyiségben.

A változatosság azt jelenti, hogy sokféle ételt adjunk, pl. húst, halat, tojást, tejterméket, amihez kis mennyiségű zöldséget, gyümölcsöt, gabonát adhatunk.

A változatosság azt is jelenti, hogy többféle húst (pl. csirke, pulyka, nyúl, amit be tudunk szerezni)  és belsőséget (szív, máj, vese) adjunk, ezzel is szélesítjük a bevitt tápanyagok skáláját. Nem lehet minden egyes étkezés „komplett és kiegyensúlyozott”. Ez az embernél is így van, de arra figyelni, kell, hogy  néhány napon, max. egy héten belül megkapja a szükséges tápanyagokat és vitaminokat.

Fontos a kalciumpótlás. A nyers hús csontjában van elég, de ha az ételben nincs elég csont, pótolni kell.

Mennyit adjunk?

A testsúly 2-2,5%-a az adag súlya – ha kissé pufi, kezdjük 2%-kal, ha vékonyabb, 2,5%-kal, és közben figyeljük, hogy változik a súlya.

Intenzív mozgás és/vagy hideg időjárás esetén 3%, kölyökkutyáknál 10% legyen az adag súlya.

Az adag összeállításában ki kell kísérletezni a kutya igényeit leginkább kielégítő variációt.

Én azt tartom jó aránynak, ha a hús aránya nem megy 60% alá, és a szénhidráté 25% fölé.

Az összeállítás mindig legyen változatos, egyik alkotóelem se haladja meg az adag 50 %-át.

A bonyolultabb módja a számításnak, amikor a kutya energia- és fehérjeszükségletét kiszámítva kell összeállítani az adagot. Hogy kell kiszámítani? Itt olvasható róla bővebben.

Fehérjeforrások

Csak állati fehérjében gondolkodjunk! Az alábbiakból választhatunk:

Hús: ha csontos húst adunk, vegyük figyelembe a csont súlyát is. Kipróbáltam: 1,5 kg csirkefarháton 500 gr hús van, és szinte ugyan ez az eredmény jött ki kacsafarhátból is, itt 1,4 kg-ból nyertem fél kg húst.

Máj és egyéb belsőségek: arányuk a húsféléken belül ne haladja meg az 5%-ot. A máj nagyon sok tápanyagot és vitamint tartalmaz, de ne adjunk többet, mert hasmenést okoz. Más belsőség is adható, de kevésbé táplálóak, mint a máj.

A belsőségek között külön kategória a szív. Tömör izom, rendkívül tápláló, nagy a fehérjetartalma, aránya a húsféléken belül 5-10% legyen, nagyobb mennyiség hasmenést okozhat.

A sertéshúst kötelező főzni, szerintem a belsőséget is. A szárnyasokat nem feltétlenül, ha az emberi fogyasztásra is alkalmas, friss hús. Annál, amit kifejezetten kutyák számára szoktak kínálni, mindig felmerül bennem a gyanú, hogy valamilyen betegségben elhullott állatról van szó, ezeket ajánlott megfőzni a szalmonella és egyéb kórokozó veszély miatt. Bár a kutyák ellenállóbbak a szalmonellával szemben, mint az ember, azért nem a végtelenségig.

Hal: nyers vagy konzerv (natúr lében). Gyakran kapni halfejet, én nagyon szeretem (mármint a kutyáknak adni), sok rajta a hús, és súlyra kevés benne a csont. A B1 vitamin mizéria miatt heti 1, max. 2 alkalommal adjuk.

Tojás: a legalább lágyra főzött tojás jobban emészthető, mint a nyers.

Tejtermékek (túró, kefír, joghurt).

Szénhidrátok

Rizs, hajdina, zab/zabpehely, köles. Mindig főzve adjuk. Allergiás, izületi gyulladásban szenvedő, IBD-s kutyáknak inkább nem adjunk semmilyen gabonát.

Zöldségek, gyümölcsök

Fehérjetartalmuk csekély, de a bennük lévő rostok, antioxidánsok, nyomelemek, vitaminok miatt fontos és érdemes adni. Bármit használhatunk, ami nincs a tiltólistán. Én sokszor adok cukkinit, almát, körtét, káposztát, kelkáposztát, kelbimbót, céklát, sütőtököt, sárgarépát, kevés paradicsomot, és ha kapok olcsón, egy kis banánt. Néha adok főtt krumplit is, és ha éppen szezonja van, csicsókát. Kalóriadúsításként szoktam 1 evőkanál kókuszreszeléket főzni a zöldségekkel, vagy a húsokkal.

A könnyű emészthetőség miatt reszeljük le, és nagyon rövid párolás/blansirozás után adjuk őket. A sütőtököt, magas keményítőtartalmú burgonyát főzve kell adni.

Csont

A kalciumbevitel és a fogtisztítás miatt fontos adni, legalább hetente 2x. A túl sok csont székrekedést okoz.

Főzzünk!

Sosem voltak olyan szépek a kutyáim, mint amikor egy általános iskolából kaptuk maradék ételt. Nem moslékot. A konyhás nénik teljesen önzetlenül gyűjtötték nekünk a húsféléket, és bizonyos köreteket (rizst, párolt zöldségeket, főzeléket, kevés tésztát), sok hús – kevés köret arányban. Mindig előre megbeszéltük, mi lesz a heti menü, és melyikből nem kérünk (pl. mákos tészta). A diákok többsége nem ette meg a májat, a halat, a töltött csirkecombot és a párolt rizst, így ha ez volt a menü, Taxiék dőzsöltek. Kitűnő kondiban voltak, a szőrük fényes volt, energikusak voltak és jókedvűek. Ha nem volt kutyaképes kaja, ill. az iskolai szünetekben tápot kaptak vagy farhátat, és a hideg téli napok kivételével tartottunk heti egy koplaló napot is. Érdekes módon pontosan tudták melyik nap nincs vacsora, aznap nem is keresték, míg a többi napokon etetés előtt fél órával már határozottan célozgattak, hogy ennének már. Aztán vége lett az aranykornak, a suli konyháját egy vállalkozó vette át, más emberekkel.

Visszatekintve ez elmúlt 16 évre azt tapasztaltam, a gondosan összeállított, saját gyártmányú kutyakaja jobb, mint a tápok legtöbbje, csak a méregdrága tápok vetekednek vele. Így ha volt időm, főztem nekik.

Gondosan összeállított alatt elsősorban az alapanyagokat értem, bár nem hagyhatjuk figyelmen kívül a táplálkozási matekot sem, azaz nem árt tudni, hány kalóriára, mennyi fehérjére, zsírra, CH-ra van szüksége az ebnek (erről majd később).

A kutyamenü tervezéshez én először az alapanyag listát állítottam össze, aztán jöhet a számolás. A lista összeállításához elsőként azt érdemes tudni, mi az, ami nem kerülhet rá, és mi az, ami csak megszorításokkal.

Tiltott élelmiszerek

A csontról és a nyers disznóhúsról, nyers belsőségekről már írtam. Itt most csak annyival egészítem ki, hogy a csont elsősorban fogkefe legyen, ne a napi ételadag fő alkotórésze. A húsos csontból hosszabb főzéssel egy jó kis cuppogós, kocsonyás leves főzhető, ami viszont jól beépíthető az étrendbe, és a kutyák szeretik is.

Vöröshagyma és fokhagyma

A fokhagyma talán meglepő ezen a listán, mert nagyon sokan javasolják, és a kutyasüti receptek hozzávalóiban is gyakran szerepel. A fokhagyma és a vöröshagyma az allium fajhoz tartozik, és olyan hatóanyagot (disulfid) tartalmaznak, melyek a kutyák és macskák vörösvértesteinek pusztulását, a vörösvértestek oxigén-szállító kapacitásának csökkenését, vérszegénységet (haemolitikus anaemia) okozzák. Macskáknál hamarabb jelentkezik, mivel az ő vörösvértesteik rövidebb életűek.

Kisebb mennyiségű vöröshagyma még nem okoz ugyan látható tüneteket, de a vérképben már jelentkezik a hatása. Egy termetes fej hagyma pedig klinikai tüneteket is okozhat – minél kisebb termetű a kutya, annál inkább. 

Fokhagymából a szakirodalomban a legkisebb toxikus adag a 2,5 mg/testsúly kg fokhagymakapszulából (ez koncentráltan tartalmazza a hatóanyagait), ennél már jelentkezhet alacsonyabb pulzus, és a megnövekedett vizeletürítés. Pontosan itt sem lehet tudni, mekkora adagnál jelentkeznek a problémák, egy helyütt 9 kilónként max.  ½-1 gerezdet javasolnak naponta.

A vérszegénység tünetei: sápadt fogíny, gyengeség, levertség, szapora pulzus. Lehet hányás, hasmenés, és véres vizelet is.

Csoki, kakaó

Ki ne adott volna már csokit a kutyájának, és nem lett semmi baja. Én is adtam, illetve Taxi és Misi többször ellopta a csokimat. Szerencsések voltunk, és ma már sosem adok.

A kakaóbabban magas a teobromin mennyisége, ami a koffeinhez hasonlóan általános izgató hatást fejt ki. A szívdobogás frekvenciája éppúgy megnő, mint egy erős kávé hatására, sőt túl sok csokoládé fogyasztása esetén a vérnyomás is emelkedik, és a kutya szíve könnyen felmondhatja a szolgálatot. A kutya szervezete a teobromint sokkal lassabban bontja le mint az emberi szervezet, és ebben rejlik a csokoládé káros hatása. Egy tacskó méretű kutya 50 gr étcsokoládé elfogyasztása esetén már súlyos mérgezést szenved el, és összeomlik a keringése! A tejcsoki kevésbé mérgező, mint pl. a magas kakaótartalmú keserű csoki. de ezzel semmiképpen sem akarom azt sugallni, hogy azt szabad adni…

A teobromin mérgezés tünetei: remegés, gyengeség, szapora pulzus, szívritmus zavarok, hányás, hasmenés, láz, kóma.

Mazsola és szőlő

Visszafordíthatatlan veseproblémákat okozhat. A toxikus adag itt sem határozható meg pontosan, de az ismert adatok szerint testsúly kg-ként számított 10- 30 gr szőlő vagy mazsola már okozhat mérgezést. Sajnos a legtöbb kutya szereti, és önkiszolgáló módon a tőkéről is leeszi.

A szőlő „mérgezés” tünetei: hányás, hasmenés étvágytalanság, hasi fájdalom, csökkent vizeletmennyiség, gyengeség, részeges járás. A tünetek nagyjából 24 órával később jelentkeznek

Só – nagyobb mennyiségben felborítja a szervezet elektrolit háztartást.

Alkohol

Az etanol mérgező a kutyák számára, idegrendszeri károsodást és légzési problémákat okoz. A nyers élesztős tészta is erjed, van benne etanol!

Rothadt, penészes ételek

A romlott hús botulizmust okozhat, ennek tünetei: bénulás, alacsony pulzus, székrekedés, nincs vizelet.

A rothadt gyümölcs etanolt tartalmaz.

A penészgombák toxinjai izomremegést, görcsöket okozhatnak.

Ne hagyjuk kukázni a kutyát!

Makadám dió, avokádo – nálunk nem elterjedt, illetve viszonylag kevesekben merül fel, hogy ezzel etesse a kutyáját, de azért tudjuk róla, hogy tiltólistán vannak.

Xylitol

Édesítőszer, kutyáknál alacsony vércukor szintet, májkárosodást okozhat.

Nem mérgezőek, de…

Paradicsom

Izületi betegségben szenvedő kutyáknak nem ajánlott.

Hüvelyesek, kukorica szemek

Nehezen emésztik, így nem célszerű adni.

Nagyobb mennyiségben hasmenést okoz: máj, sütőtök. Mindkettő tele van tápanyaggal és vitaminnal, de csak mértékkel adjuk. Májból ne többet, mint napi 50 grammot vagy ne haladja meg az adag 5%-át, főtt sütőtökből pedig 1-2 evőkanállal.

Nagyon zsíros hús, étel

Egy adag is hányást, hasmenést okoz. Ha tartósan sok zsírt adunk, hasnyálmirigy gyulladást okozhat, és hizlal. Ha a kutyának bélgyulladása van/volt, szintén fogjuk vissza a zsírbevitelt.

Tejtermékek

A tejcukor a kutyáknál gyakran hasmenést okoz, ezért tehéntej formájában ne, inkább kefírt, joghurtot, túrót adjunk neki.

Burgonya

Sok helyütt olvastam, hogy a kutyák nehezen tudják megemészteni. A nyers krumpli keményítőtartalmát valóban nem, de a benne lévő fehérjét igen, így ha marad otthon krumplipüré, bátran adjuk. Nyersen ne.

Dobozolt halak: a tonhalkonzervekben állítólag sok a higany. Szardíniából, makrélából a natúr, és ne az olajos változatot válasszuk.

Nyers hal: Nagyobb mennyiség etetése esetén B1 vitamin hiány alakulhat ki, mert a halban lévő tiamáz elbontja.

Gabonafélék: rizst, zabot, kölest, hajdinát használjunk. A többiről már írtam, miért ne.

A gyomorcsavarodás és az etetés összefüggései

A gyomorcsavarodás hirtelen kialakuló, életveszélyes, azonnali beavatkozást igénylő állapot. Általában hirtelen elfogyasztott, nagy mennyiségű száraztáp elfogyasztása után alakul ki. A behabzsolt ételtől a gyomor lassabban ürül, fokozódik a gázképződés, és a nyomás fokozódása miatt a gyomorfal ellazul, azaz heveny gyomorkitágulás jön létre. Ha ebben az állapotban a kutya intenzív mozgást végez, a gyomor 90-360 fokban elfordulhat. Az elfordult gyomor a hasi szervek vérellátási zavaraihoz, végül a keringés összeomlásához vezet. Sajnos a szakszerű beavatkozás sem mindig menti meg a kutya életét.

Tünetei röviddel etetés után jelentkeznek, és könnyen felismerhetők:

-         nyugtalanság, bágyadtság, fájdalom;

-         a has körfogata a felfúvódás miatt extrém módon megnő, tapintásra kemény, feszes lesz, ütögetésre dobszerű hangot ad;

-         hányingere van, gyakran öklendezik, de nem hány. Ha mégis sikerül kihánynia az ételt az szerencsés, mert a gyomor feszülése ezáltal csökken;

-         nyáladzás;

-         szapora, egyre nehezedő légzés, majd kialakulnak a keringési elégtelenség tünetei: a légzés felületes, szapora pulzus.

Mi okozhat heveny gyomortágulást?                        

-         Mindenek előtt a kutya étkezési szokásai: nagy mennyiségű étel, köztük is elsősorban a száraztáp behabzsolása! Ha a táp ráadásul nagy mennyiségű gabonát tartalmaz, növeli a gyomortágulás kockázatát, mert a gabona erjedni kezd a gyomorban, és emiatt sok gáz képződik. Tehát a gabona alapú száraztáp etetése növeli a betegség kialakulásának veszélyét!

-         Nagyobb mennyiségű vízzel leöntött száraztáp gyors elfogyasztása, vagy ha evés után közvetlenül sokat, mohón iszik - jobban kitágul a gyomor.

-         Rizikótényező az elhízás is.

-    Oka lehet még a gyomor összehúzó képességének csökkenése, a gyomor függőágyszerű felfüggesztése.

-         Az etetés utáni intenzív mozgás, hempergés.

Külföldi honlapokon több rizikótényezőről olvastam még:

-         A gyomor működésére hatással lehet a stressz;

-         A kutya tálja nem a padlón van, hanem valamire fel van téve;

-         Ha a tápban citromsav (citric acid) van, vagy ha az első négy összetevőjében zsír van – ezek megfigyelések, de a közvetlen összefüggés tudományosan még nem bizonyított;

-         Ha a tápban sok puffasztó összetevő van, pl. szója, sörélesztő.

Mit tehetünk tehát?

Ismét át kell gondolni, milyen táppal etetünk - a nagy gabonatartalom tehát a gyomor kitágulásának előidézésében is szerepet játszik, ezért minél magas állati fehérje tartalmú legyen. Ne legyen benne puffasztó szója sem.

Csökkentsük a CH bevitelt, amennyire ez lehetséges - itt a jutalomfalatokat is át kell gondolni, hisz azokban nagyon sok a CH.

A CH erjedése okozta gázképződést az emésztést könnyítő acidofil baktériumokkal csökkenthetjük, vagyis ha kénytelenek vagyunk nagyobb gabonatartalmú táppal etetni, kapjanak mellé élőkultúrás joghurtot, kefírt.

Ne etessünk kizárólag száraz táppal. Ha a tápban citromsav van, sose öntsük le vízzel!

Egy magyar állatorvosi honlapon azt olvastam, hogy házi koszton (ami az én felfogásomban semmiképpen sem összeöntött maradék, azaz moslék) tartott kutyáknál jóval ritkábban fordul elő gyomorcsavarodás!

Ügyeljünk a rostbevitelre. A rostszegény táplálkozás mellett „ellustul” az emésztőrendszer, lassúbb lesz a perisztaltika.

Ha a kutya hajlamos a habzsolásra, a napi adagját szét kell osztani, azaz ne napi egyszer egyen. Ne hagyjuk habzsolni! Vannak mohó kutyáknak kialakított spéci tálak, érdemes beszerezni (Molly mindenképpen kap egyet). Megfigyeltem, hogy a habzsolásnak sokszor az az oka, hogy több kutya eszik egymás közelében. Némelyik malamutunk mintha evési versenyt rendezett volna, ezért őket igyekeztünk elkülönítve etetni.

A tál a padlón, talajon legyen.

Közvetlenül evés előtt és evés után ne engedjük, hogy sok vizet igyon – tágítja a gyomrot. Fontos, hogy a kutya előtt mindig legyen víz, de ne legyen sok víz!

Etetés után legalább egy órán keresztül ne mozgassuk, szükség esetén csak rövid egészségügyi sétát tegyen!

Lehetőség szerint kerüljük a stresszt okozó helyzeteket. (Misi pl. utált autózni, félt, rosszul volt, hányingere volt. Ezért – bár gyönyörű malamut volt – az ő esetében két alkalom után lemondtuk a kiállítási karrierről, nem volt szívünk ekkora stressznek kitenni.)

Étel allergia

A kutyák allergiás tüneteinek kb. 10%-a ételallergia, azaz a kutya érzékeny lesz az étel valamely összetevőjére, és antitesteket kezd el termelni ellene.

Bármelyik életkorban kialakulhat, gyakran más allergiatípusokkal együtt jelentkezik. Kutyáknál a leggyakoribb allergén a marhahús, a tejtermékek, csirke, gabona, tojás, kukorica és szója, vagyis az állateledelek leggyakoribb összetevői. Ez nem véletlen egybeesés, ugyanis az allergiás reakció jelentkezése összefügg azzal, hogy az allergén összetevőt mennyi ideig, és milyen mennyiségben fogyasztotta a kutya.

Különbséget kell tenni étel allergia, és intolarencia között, utóbbiban bizonyos ételféleségeket a kutya nehezen, vagy nem tud megemészteni. Oka nehezen azonosítható, gyakran valamilyen bélfertőzés, bélgyulladás, autoimmun betegség mellett jelentkezik.

Az ételallergia fő tünete a viszketés miatti extrém vakaródzás, főleg a pofán, füleken, a végbéltájék környékén, és a lábakon. Ezt kísérheti krónikus vagy visszatérő fülgyulladás, szőrhullás, gyulladásos foltok (hot spot) a bőrön, vagy kiterjedt bőrgyulladás. Kutyáknál a bélcsatorna mozgása is érintett lehet, gyakoribb székletürítések formájában.

Mivel a tünetei hasonlítanak az atópiás (belélegzéses) eredetű allergiára, nehéz attól elkülöníteni.

Ételallergiára utal, ha:

- a fülben gyakran van gombás fertőzés,

- nagyon fiatal kutyáknál közepes vagy jelentős bőrprobléma jelentkezik,

- egész évben tünetei vannak, vagy télen kezdődnek,

- az antihisztamin kezelés nem csökkenti a tüneteket.

Az étel-intolerancia fő tünete a hasmenés, hányás, fogyás, míg az allergia tipikus bőrtünetei (vakarózás) rendszerint hiányoznak. A kezelés mindkét esetben ugyan az: a problémát okozó alapanyagot ki kell iktatni az étrendből.

Az allergén beazonosítása nehéz és hosszadalmas folyamat, ráadásul koránt sem biztos, hogy a jellegzetes bőrtünetek hátterében allergia áll; lehet parazita a tápcsatornában, vagy baktérium, gomba, rühatka, bolha, stb.

Ma már bőrtesztekkel és vérvizsgálattal is azonosítható az allergén, ám ezek eredményessége vitatott - a teszt kifejlesztői szerint biztos eredményt ad, egyes állatorvosok és gazdik szerint azonban nem. Abban, hogy érdemes-e elvégeztetni, nem szeretnék senkinek tanácsot adni, talán csak annyit, bátran kérdezzünk az ezt javasló állatorvostól, győződjünk meg róla, hogy az igen költséges vizsgálat elvégzése előtt minden más eshetőséget számba vett-e.

Ha nem végeztetjük el a tesztet, és étel-allergiára gyanakszunk, étel-próbát kell végezni.

Ehhez 12 héten át olyan fehérje- és szénhidrát forrással kell etetni a kutyát vagy macskát, amit még nem evett korábban. Léteznek ún. hipoallergén tápok is, de a beazonosítás fázisában én ezek etetését nem tartom szerencsésnek. Ha megnézzük e tápok összetevőit, látható, hogy túl sok mindent – köztük sok gyakori allergént - tartalmaz ahhoz, hogy ki tudjuk szűrni, a mi kutyánknál mi okozza a bajt.

Tehát egy nap koplalás után 12 hétig egyféle húst, és egyféle növényi kiegészítőt kell a kutyának/macskának adni, lehetőleg olyat, amit még soha, vagy csak nagyon ritkán/régen evett, végig ugyan azt. Mást nem szabad ennie ez idő alatt, igazi és mű rágócsontokat sem kaphat, gyógyszert sem, csak vizet.

Ha a tünetek mérséklődtek vagy eltűntek, 12 hét után provokációs tesztet kell végezni, azaz vissza kell térni az eredeti étrendre. Ha a tünetek visszatérnek, az ételallergia igazoltnak tekinthető. Amennyiben a tünetek a 12 hét alatt nem mérséklődtek, vagy mégsem ételallergiáról van szó, vagy a próbaételre is allergiás. Utóbbi esetben más kombinációval próbálkozzunk.

Mikor sikerült azonosítani az allergént, az étrendből való kizárásával gyógyszeres kezelés nélkül is tünetmentessé tehetjük a kutyát. Ha az egyhangúság elkerülése érdekében új alapanyagokat szeretnénk beiktatni, az újdonságokat fokozatosan vezessük be, egyszerre mindig csak egyfélével próbálkozzunk. Ha 2 hétig nem okoz tüneteket, ismét kipróbálhatunk valami mást. Így lassan kialakul az etethető alapanyagok listája, ezekről válogatva változatos menüt állítsunk össze, így elkerülhetjük, hogy újabb ételféleség esetében is kialakuljon az allergia.

Természetesen kereshetünk gyógy- vagy speciális tápot is, de ezeket csak akkor érdemes használni, ha már pontosan tudjuk, kutyánk mire allergiás, és a táp összetevőiből egyértelműen kiderül, hogy az allergénből nincs benne. Itt visszautalnék a tápok összetevőinek értelmezésére: amelyik tápban nincs pontosan megnevezve a hús és/vagy a gabona forrása, ne kísérletezzünk vele, mert az bármilyen állat/növény lehet.

Alapszabály: sose a táp neve – pl. sensitive, hipoallergén, érzékeny kutyák számára  – alapján, hanem az összetevők ismeretében válasszunk!

Példaként említem a Royal Canin érzékeny bőrre kifejlesztett termékének összetevőit: rizs, búzasikér, állati zsiradék, búza, kukoricasikér, kukorica, hántolt zab, baromfimáj, szójaolaj, halolaj, stb., ami csak abban az esetben hatásos, ha biztosan tudjuk, nem a gluténre, hanem pl. a csirkehúsra allergiás az eb. Glutén allergia esetén ez a táp nem fog működni.

Kereskedők gyakran a bárány+rizs kombinációját javasolják, mint speciálisan allergiás kutyák számára kifejlesztett tápot. Egyik üzletben konkrét javaslat volt a Belcando érzékeny kutyák számára kifejlesztett bárányos+rizses tápja. A tájékoztató füzetet tanulmányozva pedig a következő vásárlói véleményt olvastam a termékről: „Mindként labrador szukánknak állandóan allergiás problémája és fénytelen szőre volt….rövid idő múlva észrevettük, hogy a kutyák jobban kedvelték mint a régi eledelt, és a szőrük is újra csillogni kezdett”, vagyis már két helyről is megerősítést kaptam, hogy ez a táp jó az ételallergiára. Az összetevők között azonban van baromfi húsliszt is, tehát ha a kutya a csirkehúsra allergiás, ez a táp nem lesz jó neki.

Egy másik szaküzletben az allergia említésre kaptam egy allergiás kutyák számára készült mintacsomagot, ami „tuti-biztos használni fog, mindenki ezt viszi”. Otthon aztán kiderült, kizárólag növényi fehérjékből készült (tehát állati fehérjére allergiás kutyák számára), tele gluténnel - az én kutyám viszont történetesen épp a glutént nem tudta megemészteni.

Ne fogadjuk el fenntartások nélkül a boltosok javaslatát, nincs olyan, hogy egy táp minden allergiás kutyának jó; hisz bármire allergiás lehet.

Ezzel koránt sem azt akarom mondani, hogy ezek a tápok nem jók; csupán azt, hogy nem minden ételallergiára jók.

Intolerancia esetén a teszt alapelve ugyan az, a különbség, hogy a beazonosításhoz itt már néhány hét után vissza lehet/kell iktatni az eredeti étrend valamelyik elemét, alkalmanként mindig csak egyet.

Tapasztalataim szerint a rosszul emésztett összetevő kiiktatása hamar javuláshoz vezet, megszűnik a hasmenés, és a kutya hízni kezd. Misi kutyám esetében én nem kísérleteztem az eredeti étrend elemeinek visszahozásával. A glutént tartalmazó gabonafélék megvonása hamar javított az állapotán, ezzel bizonyítottnak láttam a glutén-intoleranciát, ezért soha többé nem kapott gabonát. Az állatorvosunk javaslatára a továbbiakban nem gyógytáppal, hanem otthon készített spéci diétával etettem. A doki szerint ugyanis a gyógytáp elsősorban hatalmas üzlet, a hatást vizsgáló klinikai tesztek pedig nem független vizsgálatok. Megpróbáltam ennek utána járni: konkrét adatokra nem lehet rábukkanni, ugyanakkor sokan osztják az én doktorom álláspontját, rámutatva a tápgyártók – állatorvosok/állatklinikák - szponzoráció összefüggéseire.

A jó doktor szerint ráadásul az ár/érték arány erősen túlzó, és ebben lehet valami: az egyik húgykövességre kifejlesztett táp két összetevőből – kukoricából és tojásból – áll, nem számítva a hozzáadott vitaminokat, ára pedig 2000 Ft/kg.

A tápok összehasonlítása

Találtam egy amerikai kutyatáp elemző weboldalt, itt érhető el: http://www.dogfoodanalysis.com/dog_food_reviews/

Az összetétel alapján hat kategóriába sorolják őket, a legjobb minősítést az alacsony gabonatartalmú tápok kapják. A márkák nagyobb része itthon ugyan nem kapható, de a nálunk is forgalomban lévő amerikai tápok többsége rajta van, így érdemes szemezgetni az összetételeket, leírásokat, minősítéseket. A magyar árakat figyelembe véve meglepő eredményekkel találkozhatunk, pl. az igen drágán mért Royal Canin nem tudott bekerülni a 4 csillagos, vagy ennél magasabb kategóriába.

Angol táp lévén nem szerepel benne a Fish4dogs márka, de minden bizonnyal hat csillagos minősítést kapna, hisz semmilyen gabona nincs benne. Ez a kutyák fish&chips-e, a weboldaluk: http://www.fish4dogs.com

Tápokkal kapcsolatos saját tapasztalataimról itt olvashattok: http://drotvizsla.wordpress.com/2010/09/26/a-kutya-vacsoraja/

Napi etetési költségek

Az adagolási útmutatók nem kőbe vésett szabályok, átlagos kutya átlagos mozgásigényére vannak kitalálva. Tájékozódási pontként tekintsünk rájuk, de mindig a kutya kondíciója legyen a mérvadó. Először kövessük a javaslatokat, és figyeljünk a változásokra, hízik-e, vagy lefogy, és ennek megfelelően változtassunk, ha szükséges.

Egyes gyártók szándékosan nagyobb adagokat javasolnak, hogy többet vegyünk belőle, míg más cégek alacsonyabbakat, azt a látszatot keltve, hogy alacsonyabb a napi etetési költség. (Én az Eukanuba Puppy esetében tapasztaltam fogyást az útmutatóban előírt adag mellett.)

A jó táp drága, de a látszat picit csal is. Tápvásárláskor a kilónkénti ár összehasonlítása helyett érdemes kiszámolni a napi etetési költséget.

A márkák között, és egyes márkákon belül is vannak drágább, és olcsóbb variációk, és bizony előfordulhat, hogy a drágábbnak gondolt az olcsóbb, vagy legalább is nem kerül többe.

A valóban jó minőségű tápokból, vagy a magasabb fehérje és/vagy zsírtartalmú tápokból (pl. a sport/aktív/munkakutya/high activity) ugyanis kevesebbet kell adni, tehát hiába drágább a kilónkénti ára, naponta nem kerül többe az olcsóbb kilónkénti, átlagos táp napi adagjánál.

A javasolt mennyiségek 20-30 kg-os kutyára néhány márkánál:

Purina Pro-Plan Adult Original: 330-410 gr

Purina Pro-Plan Adult Performance: 305-380 gr (átlagos mozgásigény)

Acana Premium Adult: 250-420 gr

Acana Sport ME 4650: 240-330 gr

Acana Extreme ME 4950: 220-310 gr

Belcando Adult Dinner: 270-380 gr

Belcando Adult Power: 230-300 gr

Josera Balance: 210-360 gr

Josera High Energy: 165-300 gr.

Sok márkánál vannak mennyiségi kedvezmények, jóval olcsóbb a kilónkénti ár, ha nagy mennyiséget veszünk belőle. Persze akinek egy kutyája van, aligha vesz meg 40 kg tápot egyszerre. Azonban ha talál magának társakat, ha több gazdi összefog, megszerezhetik kedvezményes áron is. Ez akár 3-400 Ft/kg-os kedvezményt is jelenthet.

A gabona mizéria

[Az egyszerűség kedvéért gabona fogalmába a búza, rozs, árpa, zab mellett a rizst a kukoricát is beleértem.]

Ahogy arra már többször utaltam, a tápok többsége sok gabonát tartalmaz, de  kell-e a kutyának gabona?

A tápgyártók zöme szerint igen, hisz a gabona kiváló szénhidrát forrás. Ezt hallva azonnal felmerül bennem a kérdés: miért nem tüntetik fel a szénhidrát tartalmat a tápokon, ha olyan fontos? Csak nem azért, mert a táp jórészt magas szénhidráttartalmú gabonából áll, az állati fehérje rovására? (Elérheti a 40-70%-ot.)

Az ellenzők szerint nem, mert:

- a kutya emésztőrendszere nem a gabonák megemésztésére van tervezve, vagyis nem emésztik meg.

- a tápokban lévő gabonák a kutya számára semmilyen fontos tápanyagot nem tartalmaznak.

- sokszor az emberi fogyasztásra alkalmatlan, pl. magas fuzárium tartalmú gabonákat használják a gyártók, márpedig a fuzárium, és egyéb penészgombák a kutyának is árthatnak.

- a gabona gyakran okoz táplálékallergiát.

Mérsékeltebb vélemények szerint a gabonák emészthetősége és alacsony tápanyagtartalma nem minden gabonára igaz (a rizst és a zabot a kutya is könnyen megemészti), illetve sok múlik azon, hogy a gabonaszem mely részét használják fel a gyártás során. A durvábbra, vagy lisztté őrölt teljes gabonaszemek értékes vitaminokat tartalmaznak, tehát ezek jelenlétét nem kifogásolják. A gyakorlat azonban az, hogy a gabona feldolgozás melléktermékei kerülnek a tápba (pl. a sikér), ezekben már szinte semmilyen hasznosítható tápanyag nincs.

A gabona-pártiak fő érve tehát a szénhidrát forrás, de kell-e a kutyakajába szénhidrát (CH)?

Mellette szóló vélemény egy szuperprémium táp tájékoztatójából: Igen, mert a táplálékkal bevitt CH kulcsfontosságú energiaforrás a kutyák számára. (Néhány sorral arrébb pedig azt írják, a zsírok 2x annyi energiát szolgáltatnak, mint a fehérjék vagy a szénhidrátok, tehát mégsem biztos, hogy kulcsfontosságúak.)

Ellenvélemény egy másik gyártótól: Nem, mert a ragadozók számára az elsődleges energiaforrás a zsír és a fehérje, tehát a kutya számára a szénhidrát nem alapvető tápanyag, amennyiben elegendő fehérjét és zsírt kap.

Ezt a véleményt támasztja alá az NRC (National Research Counsil - Nemzeti Kutatási Tanács) 2006-os, és az AAFCO 2008-as állásfoglalása is, ami egyben azt is leszögezi, hogy fehérjével nem lehet a kutyákat túletetni.

Hogy ne csak amerikai irodalmat idézzek; egy agrárfőiskola állatélettani- és egészségtani tanszékre írt szakdolgozatban olvasható az alábbi részlet:  „A kutyák minimális szénhidrátszükséglete nem ismeretes. Különböző vizsgálatok valószínűsítik, hogy a kutya eltartható szénhidrátmentes táplálékon, ha elegendő mennyiségű glükóz-prekurzort (aminosavakat, glicerint) tartalmaz ahhoz, hogy az anyagcseréhez nélkülözhetetlen szőlőcukrot előállítsa.” […] A kutya számára a szénhidrát - noha élettanilag esszenciális tápanyag - nem tekinthető a tápok, illetve diéták nélkülözhetetlen összetevőjének. Valószínűsíthető, hogy a kutya mája - több más emlős állattól eltérően nagyobb mértékben képes glükoneogenezis során elegendő mennyiségű glükózt előállítani az aminosavak és a glicerin felhasználásával. Természetesen szénhidrátmentes táplálás esetén lényegesen több fehérjét és zsírt kell etetnünk az állatokkal ahhoz, hogy szervezetük számára a glükóz-perkurzorok elegendő mennyiségben álljanak rendelkezésre.” 

(A dolgozat 1996-ban készült, tehát 10 évvel megelőzi az NRC állásfoglalását. Kiemelés tőlem.)

Visszatérve az alapkérdésre: a kutyáknak nem kell gabona.

Nem arról van szó, hogy a gabona árt a kutyának – kivéve, ha valamelyikre allergiás, ez esetben valóban árt nekik. A tápokban lévő gabona mennyisége, azaz az oly sokat hivatkozott magas CH tartalom árt nekik, mert hizlal, mert cukorbetegséget okoz. A gabona szerepe ugyanis nem az, hogy energiát szolgáltasson a kutyának, hanem a bennük lévő vitamin, ásványi anyagok miatt lehetnek hasznosak.